Az erdőtől a fát

„Ahhoz azonban, hogy tudjuk, egyáltalán mit várjunk az alaptörvénytől, többet kellene tudnunk arról, miért is gondolják szükségesnek az alkotmányozók gyors elfogadását.

Elméletileg számos magyarázat lenne adható. (...) Az egyik ilyen a már említett legitimációs probléma orvoslása, amelyet a demokratikusan választott parlament általi elfogadás kétségtelenül segít, ugyanakkor az igazán széles körű megegyezés demonstrálása (akár a politikai eliten belül, akár egy sikeres népszavazás segítségével a választókkal) láthatóan ezúttal is elmarad. A másik tartalmi érv lehetne a mostani alkotmány konkrét hiányosságainak a bemutatása, és az ezekre adott új válaszok ismertetése. Ezen a téren ráadásul lenne is némi előzményük a fideszes mondatoknak, hiszen a 2006-os válsághelyzet kapcsán sokan az alkotmányt okolták, amiért annak keretén belül nem sikerült az ellenzék számára is elfogadható politikai megoldást találni. Más kérdés, hogy egy ilyen érv meggyőző erejéhez szükség lenne azon új technikák, megoldások prezentálása, amelyek a mindenkori végrehajtó hatalom birtokosának szigorúbb ellenőrzését, akár könnyebb leválthatóságát teszik lehetővé. A Fidesz-KDNP tervezete azonban sok mindennel vádolható, de a miniszterelnök hatalmának korlátozásával biztosan nem, így az erre való hivatkozásnak nem teremt jogalapot.  A közpénzügyekkel kapcsolatos új és dicséretes szabályok elméletileg talán alkalmas tartalmi érvek lehetnének az alkotmányozás mellett, miután azonban a közjogi kereteket nem (vagy csak alig) érintik, elintézhetőek lennének a Fidesztől az első hónapok gyakorlatában amúgy sem idegen alkotmánymódosítással.

Így viszont tényleg nem marad más, mint a kérdés megkerülése, vagy diplomatikusabban fogalmazva: nagyobb kontextusba helyezése. Ha azonban nem lesznek a motivációval kapcsolatban valódi és széles körben elfogadható indokok, félő, hogy ebben az erdőben ismételten és reménytelenül elveszik a magyar politika.”