Alkotmány életre-halálra

2011. március 14. 12:18

A magzatgyilkosság ügyében jóval több az érintett. Politikus legyen hát a talpán, aki meg meri kockáztatni, hogy hadat üzenjen a kérdést övező össznépi cinkosságnak.

2011. március 14. 12:18

„Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magzati élet védelme megjelenjen az új Alkotmányban; ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy az abortusz tilalmát nem lehet ráerőltetni a társadalomra - hangoztatják kereszténydemokrata felebarátaink az új alaptörvény megalkotásának célegyenesében.

Bizonyára van olyan nézőpont, melyből szemlélve a két állítás közti égbekiáltó ellentmondás feloldható. Magam is tisztelettel tekintek azok jóhiszeműségére, akik azért támogatják a magzatvédelem Alkotmányba foglalását, mert azt mondják: a jelen helyzetben minden kis előrelépésnek örülni kell. (...)

A magzatgyilkosság ügyében azonban jóval több az érintett. Politikus legyen hát a talpán, aki meg meri kockáztatni, hogy hadat üzenjen a kérdést övező össznépi cinkosságnak. Ha viszont így áll a helyzet, akkor azt javaslom: ne áltassuk magunkat mégoly hangzatos, ám gyakorlati következményekkel nem járó üres szólamokkal. Mert az így nem ér majd sokkal többet, mint - tisztesség ne essék szólván - halottnak a csók.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
-d(-_-)b-
2011. március 15. 18:17
Külön kösz a szülészek nevében is (én nem vagyok az), hogy börtöntöltelékekhez hasonlítod őket.
byby
2011. március 14. 16:41
ultima ratio, bocsánat, csak előbb küldtem, aztán olvastam.
byby
2011. március 14. 16:39
Fenntartás nélkül elfogadom, hogy honfitársaink egy részének az emberi élet a fogantatással kezdődik. Másoknak meg az élve születéssel. Biológiai értelemben természetesen az első csoportnak van "igaza", csakhogy elég abszurd lenne egy hím ivarsejt és egy petesejt egyesülése utáni sejtképződményt jogi értelemben azonosnak tekinteni egy világra jött csecsemővel. Azonos öröklési jogban (a fogantatástól megnyílik az örökösi helyzet), egyetlen más jogterületen nem. A büntetőjog, mint az ultima ráció eszköze nagyon pontosan meghatározza - orvostudományi alapon persze - meddig tekintendő magzatnak a sértett, s mitől minősül élő embernek. (Emberölés elhatárolása a tiltott magzatelhajtástól.) Nyugodtan kimondható, egy bűncselekmény törvényi fenyegetettsége tükrözi az adott társadalom általános erkölcsi értékítéletét. Amennyire emlékszem, sem a kádár rendszerben, sem az elmúlt két évtizedben sem szakmai, sem egyéb társadalmi oldalról senki sem kifogásolta, hogy merőben eltér a tiltott magzatelhajtás és az emberölés büntetési tétele. Szerintem az alkotmány jogszabály, még ha a legfontosabb is, nem érdemes tehát megosztó erkölcsi vitákat eldönteni benne. Mert attól nem lesz nemesebb, csak képmutatóbb.
Csomorkany
2011. március 14. 13:17
Ha jól tudom, a német Alkotmánybíróság oldotta föl a kör négyszövesítésének a dilemmáját azzal, hogy kimondta: - Az abortusz emberölés - Az abortusz a társadalom jelen erkölcsi állapotában nem büntethető. Ez így legalább őszinte: az abortuszt nem azért nem büntetjük, mintha nem lenne egy emberélet elpusztítása, hanem mert túl sok a tettestárs és a fölbujtó: mindenki, aki ezt a tettet valamiféle szabad döntésnek próbálja föltüntetni. Hasonló elmozdulás lenne a teljes erkölcsi nihil felől egy picit kisebb erkölcsi nihil irányába, ha Magyarországon is abortuszklinikák nyílnának, mint Amerikában, és a szülésztársadalmat meg a kórházakat távoltartanák ettől a remek tettől. Az abortuszt végezzék azok a hóhérok, akik ezt megfelelő fizetésért feladatuknak tekintik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!