A rendszer kibékíthetetlen ellenfelei vagyunk

„- Gyurcsány behozná a liberálisokat az MSZP-be, önök viszont balközép szervezetet képzelnek el, amely néppárttá izmosodása előtt szakkérdésekben szövetségeket köt a civilekkel, politikai erőkkel. Az ön által vezetett, társadalomtudósok alkotta programtanács inkább a külön liberális pártban hisz, amely...

– ...nincs is. De szabadelvűek vannak a baloldalon belül és azon kívül is. Jelenleg amúgy sem az a legnagyobb problémánk, hogy tömegek törnék ránk az ajtót, belépési nyilatkozatokat lobogtatva. Az egyetlen »Orbán-ellenes« demokratikus gyűjtőpárt gondolatát inkább azért tartom hibásnak, mert lehetetlen és felesleges is mindenkit egy alapvetően baloldali pártba beterelni. Energiáinkat sokkal inkább egy rugalmas szövetségesi rendszer összehozására érdemes fordítani.

- Ehhez másokat – és másként – kell megszólítani.

– Nyilván eddig is a modernizáció és a szociális emelkedés kettős ügyét akartuk egyesíteni, de tény, hogy kevésbé tudtunk kitörni az értelmiségi diskurzus világából. De nem abban voltunk a leginkább kukák, hogy miként kell a liberális szabadságjogokról beszélni... (...)

- Mit lép az MSZP? Folytatja a szürke, konstruktív magatartást, vagy sebességet vált, és offenzív ellenzéki szerepben láthatjuk?

– A konstruktivitás nem lakájmagatartást jelent, hanem az alternatív társadalomkép létrehozásának képességét. Világos, hogy ha nem is gazdasági, de egyfajta politikai rendszerváltás készül, kevesebb szabadsággal, joggal, valami áltörténelmi giccsel nyakon öntve. Ennek a rendszernek kibékíthetetlen ellenfelei vagyunk. Ez azzal is jár, hogy megpróbáljuk életben tartani egy alternatív, valóban demokratikus rendszer fórumait. Megkezdjük az alkotmányozásról szóló országrészüléseinket. Szakértőkkel, a helyi közélet szereplőivel vitatjuk meg, hogyan függ össze az alkotmányozás a szociális kérdésekkel, a szabadságjogokkal, a gazdasággal és a közigazgatással.”