„Az új magyar alkotmányban még az a legjobb, hogy új. Valóban, húsz éve szégyenünk a hatályos alaptörvény hivatalos keletkezési éve, számozása, még akkor is, ha 1989 óta természetesen már nem sztálinista, hanem nagyon is demokratikus, rendszert váltott alapokon áll. Húsz év alatt bármikor lehetett volna nyugodtan alkotmányozni, meg is próbálták néha, de valamiért ez a reálisan létező, 89-ből megmaradt izé valamiért csak megfelelt mindenkinek, s nem is akkora rejtély, miért: mert teljesen rendben volt. Ez a vállalhatatlan számozású, eleve ideiglenesnek szánt, poszt-sztálinista, toldozott-foltozott, így is erősen túlírt szöveg nagyjából minden demokratikus próbát kiállt.
Ha viszont valaki, például a jelenlegi miniszterelnök, abból indul ki, hogy a 89-es alkotmány csak egy »technokrata szabályhalmaz«, amely »nem a magyarok alkotmánya«, mivel »nem felel meg a magyar szellemnek«, ezzel azt is mondja, hogy 1989 sem volt a magyaroké. Az övé sem, ezek szerint. A magyar szellem viszont most itt van a nyakunkon.
Sürgető okunk tehát nincs, módunk azonban lett volna hozzánk méltó alkotmányt írni, ehhez viszont két tényező szerencsés egybeesésére lett volna szükség. Egyrészt egy olyan minőségű politikai/civil elit olyan minőségű konszenzusa kellett volna alapkérdésekben, amely konszenzus egy, a mostaninál jóval szikárabb, szabadabb és demokratikusabb szellemű szöveget eredményez, jóval limitáltabb kormányzattal, még több hatalom-megosztási kontrollal, fékkel és ellensúllyal (Schmitt Pál nevű kedves olvasónk kedvéért: egyensújjal). Erre a még jelenlegi szabadságainkat és lehetőségeinket is szűkítő, avíttas-kúriás izére azonban az égvilágon semmi szükség.
A másik, hogy ha már a történelmi katarzis érdeklődés hiányában anno elmaradt, lehetett volna keresni valami illő alkalmat arra, mikor és milyen alkalomból fogadjuk el az új, valóban szabad alapokmányt. Itt volt pl. nemrég a rendszerváltás 20. évfordulója, vagy márc. 15., okt.23., nemzetközi nőnap, bármi. De nem. Pont fordítva, nálunk most alkalom szüli az alkotmányt, a fiúk azért csinálják, mert jól megtehetik. Majtényinak igaza van: »hívei eddig egyetlen értelmes vagy komolyan vehető érvet sem hoztak fel« az alkotmány mellett. Ugyanez vonatkozik a bankadóra és a Liszt Ferenc repülőtérre.”