„– A lázadások elsősorban szociális okokból törtek ki. Átalakulhatnak-e az iszlám forradalmává az éhséglázadások?
– Mind a tuniszi, mind az egyiptomi lázadások elsősorban a szegénység miatt törtek ki. Ezen közállapotok mellett kialakult egy nagyon vagyonos, ám szűk réteg – ők most menekülnek is. A vagyonosok nagy részét pedig az ország tíz százalékát kitevő kopt keresztények adják, becslések szerint a nemzeti vagyon hatvan százaléka az ő kezükben van. Ők könnyen lehetnek célpontjai ennek a lázadásoknak. Eddig nem volt koptellenes hangulat, de ez azonnal megváltozhat, ha egy új politikai rendszer jön létre. Arisztotelész szerint lopni nem az szokott, akinek nincs semmije, hanem az, akinek nem elég, amije van. Ellenben aki nincstelen és éhezik, az nem lop, hanem forradalmat csinál. Itt jön a képbe a Muzulmán Testvériség nevű szervezet, amely segíti a szegényeket. Ennek fényében nem csoda, ha a lakosság nagy része az »államosított« iszlám helyett előszeretettel fordul a hozzájuk közel álló, róluk gondoskodó »helyes iszlámhoz«. Számos vallási vezető is be tudott tagozódni az államapparátusba, ez pedig egy másik oka annak, amiért lázadnak az emberek. És itt kell feltennünk a kérdést: mi történik, ha a forradalom győz?
– Hatalomra jut a Muzulmán Testvériség?
– A Nyugat és az Egyesült Államok szabad és valóban demokratikus választásokat követel. Ha ez megvalósul, akkor az történik majd, mint néhány éve Palesztinában, amikor is megválasztották a Muzulmán Testvériséget, csak ott épp Hamásznak hívják a szervezetet. Nem véletlenül az Egyiptommal határos Gázai övezetben nyertek. Ezek után pedig ne lepődjünk majd meg, ha pont azok fogják elsők között elutasítani a választás győztesét, akik erőltették a demokráciát. Az is várható, hogy elvi alapon fogalmazzák majd meg a kifogásaikat, mondván, hogy a Muzulmán Testvériség terrorszervezet. Persze, hogy pontosan mit értünk terrorszervezeten, azt a vezető nyugati hatalmak eddig nem engedték definiálni. De ha nyer is a Muzulmán Testvériség, egy biztos: pénz attól még nem lesz, tehát a szociális problémáknak a radikális iszlám nem tud véget vetni.”