„Városszerte az offshore halálát idéző könyvet reklámoz megannyi fekete óriásplakát a január elsején hatályba lépett legújabb adóamnesztia (sorban hányadik is?) alkalmából. - Gyertek haza drága, megtévedt báránykáink - így az állam - itthoni jövedelmeiteket külföldön dugdosók, mi igaz keresztényi megbocsátással várunk bennetek, s az ígérettel, meglátjátok, nektek is jobb lesz itthon! És úgy is lőn, Állam Bácsi az egyszeri, meglopott autótulajdonos módjára már-már fizetni is hajlandó a sajátjáért (a szokásos 45-50%-hoz képest felkínált 10%-os adó mi más lenne?), csak végleg elveszni tűnő javaiból akármennyit is viszontlásson. Tessék, hogy erkölcs és igazságosság, no meg a törvénytisztelő polgárok becsületének jutalma? Ugyan, Kedves Olvasó, hol tetszik élni? Ha az orránál is tovább nézne, tudhatná, a felsoroltakból aztán egynek sincs köze a tárgyhoz, hisz egyik sem adótani kategória, elvégre így ugyan e hazában sehol nem tanítják! (...)
Pedig az talán még a vonatkozó törvények megalkotói számára is pontosan tudott, hogy céget alapítani, azt bárkinek továbbadni - hiába példának okáért az előre gyártott társasági szerződés-minták - csak (jól megfizetett) ügyvédi segédlettel lehet. Csupán az üzleti világ alapszabályát kellene a tárgyban is érvényesíteni: valamit valamiért! Tehát, igenis feleljenek teljes vagyonukkal az eljáró ügyvéd urak és hölgyek (meg persze a kollaboráns könyvelők), majd megélesedik mindjárt a szemük látása e komoly retorzió fényében, s tán felismerik könnyebben a hamis igazolványokat, no meg a valójában hajléktalan, tehát álságos szándékú cégalapítókat is!”