Csatatér az üzletekben

„Az Európai Unió nem egy mosolyalbum, hanem maga a kíméletlen küzdelem. A nemzeti érdekek ugyanúgy élnek, a tét ma is a másik ország térdre kényszerítése, és ehhez az eszközt többek között a piaci terjeszkedésben nehéztüzérségként használt kereskedelmi láncok jelentik. Erre az összefüggésre derített fényt egy friss agrártanulmány, amely szemléletesen bemutatja: miképp szolgálja két cég, az Aldi és a Lidl a német élelmiszeripar és export előretörését. Ők tudják, hogyan kell csinálni. Trójai falovakként építik fel az országban a diszkontokat, amelyekből hamar előbújnak a katonák: például a saját márkás, olcsó termékek, amelyek zömmel német eredetűek. 

Szembetűnő, hogy a válságban is nyertes két lánc nyeresége, forgalma mennyire együtt mozog az anyaország exportjának számaival. Tanulságos az is, hogy a két lánc hazai és térségbeli megjelenése után miképp vándorolt át a német élelmiszer kivitele nyugatról keletre. Jól szervezett, átgondolt lépések: a szabad Európa ideái mögött drasztikus piacfoglalás és menetelés. 

Ma a háború nem a csatatereken, hanem az üzletekben dől el. A harcnak – ha tetszik, ha nem – mi is részesei vagyunk. Fegyver van a kezünkben, mi döntjük el, hogy mit veszünk, kiket segítünk a pénzünkkel. Ideje megállni, mert már nincs hova hátrálnunk. S kezdjük meg az előretörést azzal, hogy tudatosan a magyar árut, vagyis a megmaradást, honfitársaink megélhetését választjuk.”