„Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök évértékelő beszéde, bármennyire is akarta, nem lett közbeszéd tárgya. Annál inkább a Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszternek átadott whiskysdoboz, amelyben négymillió forint kenőpénzt helyeztek el. A Hagyó-féle dobozos trükk, úgy látszik, bevett szokás volt a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején, hiszen a Honvédelmi Minisztériumban – a korrupt főtisztek hatékony közreműködésével – a honvédségi beszerzések után a százmilliós nagyságrendű korrupciós pénzek eljutottak az MSZP volt központjába, a Köztársaság térre is.
Gyurcsány ötcsillagos szállodában előadott éhséglázadási víziója ennek fényében inkább nevetséges, szánalmas és hiteltelen. De nem először vált súlytalanná a nagy nyilvánosság előtt, sőt a pártjában az exminiszterelnök. Puch László, a nagy befolyású volt szocialista pénztárnok egyenesen felszólította Gyurcsányt, hogy alakítson új pártot, és távozzon az MSZP-ből, mert inkább megosztja, mint összetartja azt. Puch szerint Gyurcsány elképzelésében az Orbán-ellenesség kötné össze a tagokat, ez viszont hosszú távon nem alkalmas hatékony politizálásra. Úgy látszik, a szocialistáknál is feltűnt az a paranoiás utánzási láz – évértékelő beszéd zászlóerdő előtt, kötcsei házvétellel virtuális jelenlét a polgári összefogás gyűlésén, fekete Volkswagen busszal való országjárás –, amely jellemzi Katus fiát. Ez a babona persze nem kölcsönözhet erőátvitelt. Még kevésbé szellemi és érzelmi többletet, hiszen pont az a valami hiányzik belőle, amit úgy hívnak: a haza és a szülőföld szeretete, s ha kell, annak megvédése. De elvárható-e ez attól az embertől, aki 2006. október 23-án, az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóján nemcsak szétverette fegyverekkel, gumibotokkal a békésen demonstráló tömeget, hanem a szükségállapot bevezetését is fontolgatta népe ellen?”