„Sajnálatos módon az elmúlt egy évszázad folyamán eddig három alkalommal volt jelentős elvándorlás hazánkból, amikor elsősorban a nemzet tehetségei, nagyjai hagyták itt az országot. Nem tudtuk itt tartani őket, aminek társadalmi és gazdaságai okai voltak és vannak. Márpedig egy ország sikerességének alapja az, hogy miként bánik a tehetségeivel, és hogyan viszonyul a társadalom egésze a sikerhez.
Az elmúlt időszak nem tekinthető sikeresnek e tekintetben sem, hiszen a tehetségek elvándorlása folyamatos, sőt még gyorsult is az európai uniós csatlakozás óta eltelt hat esztendő során. A társadalom nem igazán becsüli meg azokat, akik komoly szakmai eredményeket értek el, sőt jellemzővé kezd válni a középszerűség. A kiemelkedő tehetségek nem húzzák a társadalmat, hanem épp ellenkezőleg: őket húzza lefelé a középszer.
Igen, nagyon fontos, hogy minél többen dolgozzunk, mert a munka nemesít, de emellett az is lényeges, hogy a munkaerő minősége folyamatosan javuljon. Az oktatás átalakítása éppen ezért kulcsfontosságú. A magam részéről az elitegyetemi struktúrában hiszek, melyben néhány erős felsőoktatási intézmény van, s ezekre fűzik fel az egész oktatási rendszert. Jónak tartom Hoffmann Rózsa államtitkár közösségi munkára ösztönző oktatási elképzeléseit is. Hiszen a közösségi létre való nevelést már a gyerekkorban el kell kezdeni. A társadalom megújulása nélkül hazánk nem lesz igazán sikeres.”