„Valami félrecsúszott az Európai Unióban, ez nyilvánvaló lehet mindenkinek, ha tegnap megnézte Daniel Cohn-Bendit, jelenleg épp zöldpárti EP-képviselő beszédét a strasbourgi megbeszélésen. Az egyenlők Európájában mindig szívesen vették a régiek, ha az új tagok csak az öltönyeiket küldték el a parlamentbe, a munkacsoportokhoz vagy a bizottságba. Ebben bíztak most is, a magyar uniós elnökség idején is, de az öltönyök helyett emberek érkeztek. Ötletekkel, tervekkel, sőt elvárásokkal. (...)
Őszinte sajnálatukra Magyarország egyáltalán nem borított fátylat a múltra, a szocialista párt csak állítólag létezik, a gyakorlatban Mesterházy Attilából és a szomorú emlékekből áll, a kormány pedig jobboldali lett az Országgyűlés helyeinek több mint kétharmadát megszerezve. Innentől már egyértelmű, hogy a dörzsölt nyugat-európai EP-rókák mindent meg fognak tenni a magyar kormány ellehetetlenítéséért. Mondjuk azzal, hogy a magyar választók akaratát semmibe véve diktatúrától rettegnek Magyarországon, a meghozott törvényeket önkényuralmi jellegűnek titulálják, s vörös fejjel ordítoznak az ülésteremben azt várva, hogy a magyar kormányfő abbahagyja a kormányzást. A szocialisták nyolc éven keresztül tettek úgy, mintha kormányoznának, pedig csak saját fennmaradásukkal foglalkoztak, komoly kérdések esetén pedig Brüsszelre mutogattak. Nem is mérgelődött senki, a békés tüntetés szétverése ilyenkor belügynek minősül. Csak a status quo ne sérüljön.”