„Ha az Indexnek lesz igaza - én is ezt valószínűsítem -, akkor azok, akik a pénztárban maradás mellett döntenek, jól járnak, mert nem éri őket veszteség. Akik viszont az állami rendszer mellett döntenek, keményen szívni fognak, hiszen az eddigi magánnyugdíj-megtakarításuk befolyik a nagy közös felosztó-kirovó rendszerbe, ahonnét értelemszerűen a folyó nyugdíjakra majd el is költik. (...)
Fel kell tennünk azt a kérdést, mit tehetnek azok az emberek, akik az állami nyugdíjrész elvesztése miatti félelmükben a teljesen állami rendszert választják, majd a döntésüket befolyásoló passzust megsemmisíti az Ab. Bírósághoz fordulhatnak, ha azt előtte előkészítették. Vagyis, ha lesz olyan papír a kezükben, januári dátummal, ügyvédi ellenjegyzéssel, amely arról szól, hogy a döntésüket kényszer alatt hozták, és a kényszer megszűnése után fenntartják a nyugdíjpénztári tagságukat. Találhatnak ilyen nyilatkozatmintát a neten már több helyen is.
Vagyis, ha az Indexnek igaza van, máris leegyszerűsödött a döntés azok számára, akik nem hiszik, hogy a teljesen állami nyugdíjrendszer jobb a vegyes rendszernél, és akik semmilyen esetben sem akarnak szívni: vagy pénztártagok maradnak, vagy ügyvédnél letétbe helyeznek egy jogfenntartó nyilatkozatot. Én mindenkit arra buzdítanék: maradjanak pénztártagok! Az állami rendszerbe eddig háromszor lehetett visszamenni, valószínűleg ez a lehetőség még ki fog nyílni egy párszor A magánba viszont nehéz lesz visszalépni. Lényegében: lehetetlen.”