Ki kell másznunk az adósságspirálból

Az adósságspirálból csak a következő módon lehet kimászni: szíves figyelmetekbe ajánlom Vezér-Szörényi Lászlónak a Magyar nemzetstratégia I. kötetében megfogalmazott tanulmányát. Ebből a könyvből egy rövid kivonat: Társadalmunk rákfenéje, a pénz - tömören és érthetően A mai pénzügyi rendszer alapvetően hibás és képtelen a társadalomban betöltött szerepének ellátására. Alkalmatlansága többek között a széles néptömegek elszegényedésben, a munkanélküliség kialakulásában, a ciklikus és spontán válságok létrejöttében és a környezetünk tönkre tételében nyilvánul meg. Ennek okai a mai pénz hatalmi funkciójában és a kamatos kamatra alapuló jellegében keresendőek. Kialakulása több ezer évre nyúlik vissza. 1. „Fiat pénz”, vagy fedezetlen jegybanki pénz. A "fiat pénz” kifejezés olyan pénzeszközt takar, amely nem rendelkezik gazdasági fedezettel, hanem csak jogi biztosítékokkal. Az elnevezés "fiat pénz" a latin „fiat lux!” – lőn világosság! – kifejezésből, a Bibliából származik (Ószövetség, Mózes 1. könyve). Mint ahogy a semmiből lőn a világosság, úgy a pénzt is a semmiből teremtik a jegybankok. A pénzkibocsátáshoz a jogi biztosítékot általában az állam adja. A mai fejlett világ egyetlen pénzneme sem rendelkezik közgazdasági értelembe vett valós fedezettel. Ilyenformán a mai pénzek csak jelek, amik mögött az égvilágon semmi sincs. 2. Hitelpénz, a kereskedelmei banki pénzteremtés és a visszafizethetetlen adósság A kereskedelmi bankok hitelnyújtás során tudnak pénzt teremteni. Mivel a pénz bankszámlán jön létre (számlapénz), ezért a bankrendszer több pénzt teremthet, mint amennyi jegybanki pénze (betét) van. A bankrendszer képes megtöbbszörözni (multiplikátorhatás) a forgalomban levő pénz – tulajdonképpen jel – mennyiségét. A többszörözés maximális lehetőségét a tartalékráta (t) reciproka határozza meg. A jelenlegi kötelező kereskedelmi banki tartalékráta 2%, ami azt jelenti, hogy a lekötött betétállománynak (jegybanki készpénznek) ideális esetben akár az 50-szeresét is teremtheti számlapénzként a bankrendszer. A probléma abban áll, hogy a pénzteremtésen keresztül adósságot is teremt a bankrendszer, aminek a kamatok miatt értelemszerűen mindig nagyobbnak kell lennie, mint a teremtett pénz mennyiségének. Az adósságot visszafizetni viszont csak a forgalomban levő pénzből lehet, ami egy matematikai lehetetlenség, hiszen a kevesebből nem lehet a többet visszafizetni. Következményeként a hitelek egy részének mindig be kell dőlnie. Ilyenkor a bank elveszi a hitel biztosítékát, azaz megindul az anyagi javak áramlása a dolgozó rétegektől a pénztulajdonosok irányába. Szintén a rendszer fonáksága, hogy a hitelezés folyamán nem a bank, hanem más adja az értéket. Ha valaki pl. lakást vásárol bankkölcsönből, akkor az eladó szolgáltatja az értéket. A bankrendszer csak egy jelet ad. Mindezért a jelért (pénzért) még több jelet kér, amit ő állíthat elő kizárólagos joggal (pénzkibocsátás és pénzteremtés monopóliuma). Könnyen belátható ezek alapján, hogy az egész pénzrendszer becsapásra és megtévesztésre alapul. 3. Kamat és a kamatos kamat A kamat azért alakult ki, mert a nagyon régi időkben a pénzt felruházták a maradandóság tulajdonságával. Míg a természetben minden romlandó, addig a pénz nem. A pénz e tulajdonsága zsarolási pozícióba helyezi a pénz tulajdonosait a gazdaság többi szereplőivel szemben. Pénzét csak még több pénzért (kamatért) bocsátja mások rendelkezésére, vagy pénzének visszatartásával zavart okoz a gazdaságban. A kamat és következményei mindenkit érintenek társadalmunkban. Mivel a beruházások nagy része hitelből valósul meg, és az állam is hitelből fedezi kiadásainak jelentős részét, ezért mindenki fizet kamatot adó formájában, még akkor is, ha nem is vett fel személyesen hitelt. A kamat léte a kamatos kamat természetéből kifolyólag a társadalmat az exponenciális növekedés csapdájába hajszolja. Egy abszurd dolog, mert sem a természet, sem a gazdaság nem képes exponenciálisan fejlődni. Ennek ellenére megpróbál megfelelni a pénzgazdaság kihívásainak, aminek következménye a természet kifosztása, a mérhetetlen környezeti szennyezés, az emberek, az államok eladósítása, a magas adók, a munkanélküliség, a szegénység és a nyomor. Bár jelenlegi társadalmunk természetesnek tartja a kamatfizetést, valójában csak az utóbbi 500 évben vált általánossá. 4. A pénzgazdaság és a reálgazdaság elkülönülése valamint a spekuláció A pénzgazdaság és a reálgazdaság már több mint 200 éve végleg leváltak egymásról. Míg az értéket előállító reálgazdaság szereplőinek valós értéket kell előállítaniuk, addig a pénzgazdaságban az 1. és 2. pont alapján lehetséges a pénz szinte korlátlan teremtése. Az egyenlőtlen versenyhelyzet miatt hátrányba szorult a gazdaság összes szereplője a pénzintézetekkel szemben. Naponta több pénz fordul meg a tőzsdéken, mint egész évben a reálgazdaság összes területén, mindez bármiféle értékteremtés nélkül. A spekulációval – valójában csak virtuálisan teremtett – aránytalan mennyiségű pénz és a reális gazdaságban képződött pénzek egybemosásával a termékek, a szolgáltatás és a munkabér elképesztően olcsóvá váltak. A spekulánsok kedvenc eszköze a származtatott értékpapírok (derivátum), melyek segítségével a tőzsde átalakítható egy kvázi fogadóirodává. Tőzsdei forgalmuk 2007-ben meghaladta az 1 trillió dollárt. A féktelen virtuális pénzteremtés 2008-ban omlott össze létrehozva a jelenleg is tartó pénzügyi válságot. 5. Pénz, mint hatalmi eszköz és a háborúk A jelenlegi pénz legnagyobb hibája, hogy gyakorlatilag "súrlódási veszteség" nélkül konvertálható hatalomra és vissza. Emiatt a pénz tulajdonosai egyben a hatalom birtokosaivá is válnak, teret nyitva a társadalmi igazságtalanságoknak. A hatalompénz megjelenése azért rendkívül veszélyes, mert pénzből még talán lehetne valakinek elég, de hatalomból soha. A kamatos kamatra épülő pénzrendszer csak úgy működik, ha pénzhiány uralkodik, ugyanis csak így hajlandóak az emberek magas kamatokat fizetni. Pénzbőség esetén senki sem fog kamatért pénzt kiadni. A pénzhiány előteremtésének legegyszerűbb eszköze a háború, ugyanis a háborúhoz 3 dolog kell: pénz, pénz és pénz – állította egy okos ember valamikor 300 évvel ezelőtt. Érdemes tanulmányozni az utóbbi néhány száz év háborúit, hányszor húzódott meg a háttérben a háborúzó feleket pénzelő nevető harmadik. A felsorolt lista természetesen nem teljes, inkább csak ízelítőt ad torz pénzrendszerünk hátrányiból. Összefoglalva az előzőeket kijelenthetjük, hogy a jelenlegi pénz a felelős: 1. az állam, az önkormányzatok és a háztartások eladósodásáért 2. társadalmi igazságtalanságokért, az elszegényedésért és a nyomorért 3. háborúkért 4. korrupcióért 5. a magas adókért 6. munkanélküliségért 7. inflációért 8. ciklikus és spontán kialakuló gazdasági válságokért 9. környezetszennyezésért 10. élősködő bankárréteg kialakulásáért Amíg ilyen pénz létezik, addig semmi sem fog változni! A problémákból kivezető út egy új és igazságos pénzrendszer létrehozása lenne.

1. Pősze egy4 pártot megjárt esküszegő (a Jobbik kissé teátrálisan a Szent Koránára eskette a képviselőit) 2. Fentiekben igaza van.

Eszem megáll. Mióta számít az, hogy mi a véleménye egy, az írásbeli esküjét megszegő gerinctelen alaknak?

Ki lehetett volna mászni belőle (még most is ki lehet). 1998 és 2002 között sikerült nagyon szép ütemben csökkenteni az államadósságot - ennek nagy része ugyebár a külföld felé áll fenn - anélkül, hogy az önkormányzati eladósodottság szintjén komoly problémák léptek volna fel. Emlékeim szerint az államadósságot GDP kb. 52%-re sikerült csökkenteni. Az a vélemény, hogy "már kifizettük az államadósságot" számomra értelmezhetetlen. Nem fizettük ki, hogy fizettük ki volna? Az éppen aktuális adósságszolgálatot teljesítjük mindig. Mint ahogy a világ többi országa is.