Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Most rettegnek, de tényleg? A rettegést nem tudom értelmezni. Interjú.
„Ön azt mondta december közepén, hogy aggasztó lenne, ha a médiatörvény következményeitől rettegne a média. Nos, most rettegnek… Erről mi a véleménye?
Most rettegnek, de tényleg? A rettegést nem tudom értelmezni. Látható, hogy a sajtó dolgozik, a magyarországi és a külföldi is. Vannak aggodalmak, szakmai félelmek, aggályok, de hogy rettegnének, ezzel messze nem értek egyet. Szerintem nem rettegnek, dolgoznak, végzik a dolgukat. Bírálják és kritizálják azt a törvényt, ami most nagymértékben velük foglalkozik, és befolyásolja a jövőbeni munkájukat. És teszik ezt jogosan és szabadon. Ez azért bizonyos értelemben a kritikákat is más megvilágításba helyezi, mert teszik ezt szabadon. (...)
A jelenlegi helyzetben Ön személy szerint milyen megoldást javasolna a feszültség enyhítésére, a külföld megnyugtatására?
Nem az én dolgom, hogy javaslatokat tegyek. Annyit mondhatok, hogy amit megért a nyugati közvélemény, illetve, ami számára fontos, azt kellene egy kommunikációs elképzelésbe ültetnünk. Azt, hogy rámutassunk arra, a sajtó szabad Magyarországon. Az EU Alapjogi Chartájának 11. cikkével van, ugye, probléma. Ez kimondja: »Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, országhatárokra való tekintet nélkül. Továbbá: a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.« Ez az a pont, melyet az Európai Bizottság vizsgálni fog. Itt az lesz a kérdés, hogy a médiatörvény hatósági szabályozási része vajon aránytalanul sérti-e ezen jogokat. Van ugyanakkor az 1. cikk, ez pedig az emberi méltóságról szól. Ez is alapjog, s nincs köztük sorrend. Azt javasolom, arra a szintre vigyük a dolgokat, hogy azt a nyugati közönség is felfogja, miről van szó, s megértse. Nyugaton ugyanilyen problémák vannak, az emberi alapjogok gyakran ütköznek. Ezt kell megmagyarázni, a hasonló helyzetekre kell rámutatni.
Még decemberben Ön néhány »puhító« javaslatot terjesztett elő. Lehet, most ismét előterjeszt módosításokat?
El tudom képzelni, hogy a médiatörvénnyel még lesz dolgunk, miután az Európai Unió megvizsgálja a saját törvényét, illetve fordítását. Ez egy hosszú procedúra lesz. Biztos, hogy nem az uniós elnökség ideje alatt kerül majd rá sor. Ez egyszerűen több időt vesz igénybe 4-5 hónapnál. Ha lesz az Európai Bizottságnak kifogása, az év második felében kerülhet elő újból a törvény, s akkor az ígéretnek és a szükségnek megfelelően, nyilván módosítani kell majd a jogszabályt. Ha pedig a működés alatt lesznek negatív tapasztalatok, azoknak megfelelően pillanatok alatt lehet majd módosításokat végrehajtani. Folyamatosan ülésező parlament lesz, ilyen szempontból nem lesz ennek akadálya.”