Az alkotmány olyan, mint a jó bor

„Az alkotmany.postr.hu weboldalra érkező hozzászólásokból kiolvasható, hogy nagyon nagy vita várható néhány ügyben. Ilyen például a két kamarás parlament szükségessége, az hogy Isten szerepeljen-e az alkotmány szövegében, vagy hogy a Szent Koronára való hivatkozás belekerüljön-e. Önnek mi ezekről a véleménye?

Én úgy gondolom,  Isten nem való az alkotmányba.  Isten a vallásokba való, mindenkinek a legbelsőbb hitét érinti.  Ez egy más dimenzió. Én istenhívő vagyok, de nem szívesen látnám az alkotmány szövegében Isten említését. Más dolog a kereszténység. Antall József találó megfogalmazása szerint:  „ Európában az ateisták is keresztények.” A keresztény értékrend a magyar államisághoz szervesen hozzátartozik, hiszen a magyar állam egyszerre jött létre a keresztény hit felvételével. A kereszténység  kapcsolódik  Európa történelméhez, szóval a keresztény értékekre történő hivatkozást minden további nélkül el tudom fogadni, sőt szükségesnek tartom, de ez az én személyes véleményem. (...)

És a két kamara?

A két kamara semmiképpen.  (...)  A magyar közjogi rendszer 1848 óta a népképviseleten alapul. Igaz, Nagy-Brittanniához hasonlóan a rendiség megszűnése után, hagyománytiszteletből nálunk is fennmaradt a Felsőház, de ez a tradíció megszakadt, s visszaállítása nyilvánvalóan anakronisztikus lenne. Természetesen erre senki sem gondol. Az viszont,  amit újabban emlegetnek, hogy a különböző testületek,   civil szervezetek az egyházak, szakszervezetek, a határon túli magyarok és a hazai nemzetiségek képviselői alkossanak egy második kamarát, merőben ellentétes a népképviselet alapján álló közjogi hagyományainkkal. Tudom, hogy a népképviselet is tökéletlen, mert az emberek sokszor nem tudják mire szavaznak. De, hogy olyan szervezetek gyakoroljanak közhatalmi jogosítványokat, amelyekre az emberek még csak nem is szavazhatnak, az számomra elfogadhatatlan.

Már csak a Szent Korona maradt. Érdekes egyébként, hogy ebben a kérdésben erőteljesen jelen van a határon túli magyarokhoz fűződő viszony is, hiszen ők is a „Szent Korona népei” közé tartoztak, azonban az ötlet ellen komoly ellenérv, hogy a Korona e formában történő említése sértené néhány szomszédunk államiságának alapjait.

A határon túli magyarság iránti felelősségre vonatkozóan a mai alkotmány is tartalmaz egy nagyon fontos passzust, ami egyébként Antall kezdeményezésére került bele a szövegbe. A határon túli magyarságnak mindenképp szerepelnie kell az új alaptörvényben is. A Szent Korona más. A magyar államiság történelmi szimbóluma, de ma már nincs közjogi jelentősége, mint a múltban volt. Nálunk ugyanis nem az uralkodó volt szuverén, hanem a Szent Korona. Ez egészen egyedülálló, s tiszteletre méltó hagyomány, ezért a Szent Koronának szerintem a Preambulumban kell szerepelnie, de természetesen csak történelmi dimenzióban.”