„A Moody's egyszerre két fokozattal rontotta Magyarország hitelminősítését. A döntés nem volt váratlan, legfeljebb a mértéke és az, hogy az indoklásban további leminősítést is kilátásba helyezett az intézet. A lépést sokféleképpen lehet értékelni, ahogy ez meg is történt a szakmai körökben és a szaksajtóban.
Meg lehet próbálni mentségeket keresni, hogy a hitelminősítők nem vették figyelembe a magyar gazdaság teljesítményének javulását, a deficitcélok várható teljesülését, az államadósság ugyancsak várható csökkenését, az unió átlagához viszonyított egyensúlyi mutatóink alakulását. Lehet azzal is érvelni, hogy a nemzetközi pénzügyi világ erősen elfogult velünk szemben, a vesztünket akarják, ezért már megint összefogtak ellenünk. (...)
Munkahipotézisként talán érdemes lenne megfontolni azt a lehetőséget is, hogy azért minősítgetik le rendre az országot, mert nem tartják hitelesnek a fiskális politikánkat és fenntarthatónak az ebből kirajzolódó középtávú növekedési pályát. Az Európai Unió szerint a magyar államháztartás strukturális deficitje jövőre 3,7, 2012-ben pedig 6,2 százalék lesz, köszönhetően annak, hogy a tartós adócsökkentést ideiglenes forrásokból (válságadók) és felhalmozott (a magánnyugdíjpénztáraknál lévő) vagyonból finanszírozzuk. Ha a dolgok így maradnak, akkor nagy valószínűséggel nem kerülünk ki a túlzott deficiteljárás kalodájából, annak dacára, hogy tényleges deficitünk jövőre várhatóan a maastrichti kritériumoknak megfelelően alakul.”