„Következetesek vagyunk, s ma szóról szóra ugyanazt mondjuk, mint Oscar-díjas filmrendezőnk, Szabó István lelepleződésekor. Hogy a puha és kevéssé puha diktatúrák (nem kérdés, a nyolcvanas évek Romániája még a kutya kemény kategóriába soroltatott) beszervezési történetei - ha nem is hősköltemények - lehetnek akár megérthetőek és megbocsáthatóak. És mi nem az ügynöknek kényszerítetteket akarjuk szégyenpadra állítani, hacsak nem önként és dalolva szolgáltak, sokkal inkább tartótisztjeiket, a rendszer működtetőit. (...)
Heltai ügynök volt Ceauşescu Romániájában, talán úgy, ahogy ügynök lett Csurka István vagy Szabó István az ötvenes évek Magyarországán. Sajnáljuk, hogy az elmúlt huszonöt évben nem ő maga mesélte el történetét - bizonyosan felszabadultabban élte volna mindennapjait. Pálcát mégsem törünk felette. A besúgóknak elegendő büntetés elviselniük, hogy gyengeségük köztudomásra jutott, és szembe kell nézniük jelentéseik szereplőivel.”