Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Egyáltalán nincs kedvem ünnepi tárcát írni a karácsonyi számba. Épp azért nem, mert a karácsonyi szám alighanem be lesz fogva jövőre.
„Ennek az én teleírt üres oldalamnak is inkább oka van, mint célja. Mentálhigiénés oka, ha úgy tetszik. Ha nem akarok megfulladni, ki kell mondanom a lesújtó és kétségbeesett véleményemet erről az arrogáns, kegypárti rezsimről, a Fidesz és tettestársainak fülkeforradalmi hablatyáról, arról az arcátlanságról, amely egyre meredekebb és szennyesebb lejtőn száguld a véres pofára esés felé, magával rántva szinte mindent, amit húsz év parlamentáris demokráciája megteremtett. Ki kell mondanom, a Fidesz és parlamenti többségének visszamenőleges szabásztörvényei nem az én törvényeim, az einstand alkotmánya nem az én alkotmányom, ezzel a kurzussal semmi közösséget nem vállalok.