Büntetésben

Adácsy! Hallgass Illés-Zenekart! Ne gondold, ... és gyorsan tűnjél el a színről, gyors patakopogással, b@szd meg! Bízom abban, hogy sok-sok önérdekvédő technikát fog tanulni Európa számos, szarban lévő országa az úniós elnökségünk alatt!

Böllércölöpök.

Orbán Viktor kormánya egyetlen csapással likvidálta a Horn Gyula baráti társaság jövedelemforrásának második (a munkavállalókra nézve kötelező) pillérét, s vele, hogy ne legyen kétség, magát a Horn Gyula baráti társaság egy jelentős szegmensét is ellehetetlenítette.

"Az »ellenfél« aztán Lengyelországnak kedvezve statuált példát – mintegy arculcsapásként. Megmutatta, vele lehet beszélni, ha valaki a nyugdíjreformot nem likvidálni, csak átalakítani akarja (mint Varsó).” " Ezért szar, ha valaki Alzheimer-es, nem képes az eseményeket időben megfigyelni és ok-okzati összefüggéseket észrevenni. Az EU-val egészen addig nem lehet emberi hangon tárgyalni, amíg az ember nem emeli meg egy kicsit a hangját (más kérdés, hogy ezzel az utánunk jövők pozíciója is javul). Az amnéziás kommerek kedvéért idézzük fel a közelmúlt tapasztalatait, a nemzetközi intézményekkel kapcsolatos eseményeket és azok egy lehetséges olvasatát: 1. Az IMF nem akart senkivel semmiről tárgyalni, kemény volt, mint a vidia. Jött és diktált. 2. A magyar állam egyenrangú félként lépett fel, aminek hatására az IMF megsértődött és hazament. Nyomást akart gyakorolni, de nem sikerült elég nagyot durrantani, hogy jól megijedjünk, azt meg eddig is tudtuk, hogy a vesztünk nekik sem jó. 3. Ezek után a hozzánk hasonló helyzetben lévő országokkal (pl. Romániával) az IMF szemmel láthatóan megenyhült és elkerülendő egy, a magyarhoz hasonló tárgyalási pozíció kialakulásának kockázatát (-> diktátum helyett kétoldalú tárgyalások), dícsérettel és engedménnyel közeledett. Ez utóbbiban a szellemileg alultáplált/rövid távú memórizavaros és egyéb mentális deficitekkel rendelkezők nem azt látták, hogy az IMF inkább visszavett az arcából, hanem azt, hogy az IMF-fel lehetett volna tárgyalni... Szvsz ha a magyar állam nem demonstrál elszántságot az adók és a pillérek tekintetében, Varsó soha semmilyen kedvezményt nem kapott volna (most tekintsünk el az 55%-os államadósságuktól, nem egyszer írtam már, hogy nemcsak a csoró a rossz adós, hanem az is, aki nem akar hitelt felvenni, lerágott topic...). Ahogy a visegrádi országok közös mnyp-elszámolási akcióját is simán visszadobták (rossz volt az időzítés, hagyhattuk volna későbbre; lehet, hogy a magyar akciózás után kellett volna felajánlani úgy felvezetve, hogy *nem kell így lennie, ha...*). Endre barátunknak azzal van a baja, hogy a mi határozott fellépésünkből más tagállamok profitálnak (még akkor is ha egyes déli szomszédaink ezt soha nem ismernék be :D). Nekem egy soros elnökség valahol itt kezdődik, nem seggbebújós, passzív sodródás a cél. Tetszettek volna tökösebbeknek lenni, megvolt rá a lehetőség. A gondosan felépített csicska-imidzsünk dől éppen össze nagy robajjal, ez azért megér némi EU-s kedevezményt nem?