„– A hírek szerint a kormány rendezni kívánja az ügynökkérdést. Mi lesz ennek a folyamata?
– A kormány határozatban hívta fel az igazságügyi minisztert arra, hogy a jövő őszi parlamenti ülésszakra terjesszen elő a kormánynak egy törvényjavaslatot. A döntés lényege, hogy nem őrizgetjük tovább az állampolgárokról a nem jogállami módszerekkel gyűjtött személyes adatokat. Az egykori megfigyelteknek így tehát vissza kell kapniuk a róluk szóló dossziékat. Teljes információs kárpótlást nyújtunk az érintetteknek. Odafigyelünk a nemzetbiztonsági érdekekre és a közérdekű adatokra is. Megtartjuk például az ügynökök beszervezésével kapcsolatos adatokat. Így tehát nem fedjük fel az ügynököket, és azt sem, hogy közöttük és az állam között létrejött-e valamilyen foglalkozási jogviszony. A megfigyelt személy azonban minden róla szóló megfigyelési dokumentumot, jelentést megkap.
– A megfigyeltek így akár nyilvánosságra is hozhatják ügynökeik nevét?
– Az állampolgárok a saját személyes adataikat tartalmazó dokumentumokat kapják meg. Ezek nem feltétlenül tartalmazzák, hogy ki is volt a besúgójuk. A fedőnevek mögött meghúzódó ügynökök kilétére továbbra is a Történeti Hivatalban lehet majd rábukkanni. Az állampolgár a megkapott papírjaival szabadon eldöntheti, hogy akar-e ezzel az üggyel foglalkozni, vagy nem, nyilvánosságra hozza-e, vagy eltitkolja a róla szóló iratokat. Igen, következhet a döntésből az is, hogy egyes állampolgárok felfedik az őket megfigyelt ügynököket. Viszont az ügynökök személyes adatai szerintem nem olyan fontosak, mint az áldozatok erkölcsi és történelmi kárpótlása. A kormány egy rendszerváltó döntést hozott, hiszen egy húsz éve lezáratlan ügy végére tudunk majd pontot tenni. Mivel a kormányhatározat arról szól, hogy az állampolgárok fizikailag megkapják a róluk szóló dokumentumokat, mikrofilmes anyagokat, a kormány egy rendelettel megszünteti a Bajnai-kormány által az ügy miatt létrehozott Kenedi-bizottságot is.”