„Most sok színházi munkád van, mi van a filmekkel (...)?
A filmgyártás megszűnt Magyarországon, semmi nincsen, az Üvegtigrisen és még egy-két filmen kívül, ami lett volna tavaly, az is átcsúszott jövőre, talán most lesz egy tévéjáték, de a tavalyi évben nem forgott nagyjátékfilm, ha tévedek, akkor bocsánat. Ha van film egyébként is nyáron szokott lenni.
Neked befogható ez az ország?
Az hogy külföldről megkeressenek olyan nincs, ki kell menni casting-olni. De erre rá kéne szánni a színházas munkát, hogy ne dolgozzak, de ez elképzelhetetlen, hülyeség, nincs annyi éve az embernek, hogy egyet kidobjon, engem nem érdekel ez, én tudom, hogy több kollégám van kinn mindent újra kezdeni. Sokkal jobban teszem, ha itthon teszem a dolgom, mintha ott várakozok valamire.
Valószínű, hogy kint nem nagyon tudják, mi történik itthon, Mundruczó, Kontroll, Koloradó Kid, Frankenstein terv, azért van, hogy megtalálja a magyar film a határon kívüli embereket is. Stúdiót építenek ide-oda, kezdene valami kialakulni?
Leesik ott egy jó portás szerep, egy jó taxisofőr, járókelő, akitől megkérdezik, merre van a hot-dog árus, a színész mondja két sarokkal arrébb…Valószínű Amerikában akarják eladni ezeket a filmeket, idejönnek, mert itt olcsóbban le lehet gyártani, de ha el akarja adni, akkor a nagy szerepekre olyanokat keres, akiket kint nagyon jól ismernek. Ha kint vagy Amerikában olyan szerepeket is el kell vállalni, amiket itthon vissza tudsz adni, mert nincs értelme, nem szeretném azt érezni, hogy azért csináljak valamit, mert kell, hogy dolgozzak.”