Svédország kevésbé ismert arca

„Bertil Hagman jogász és esszéista, 150 publikáció szerzője. Írásai az Egyesült Államoktól Németországon át Kínáig jelentek meg. 1963 óta azonban több ízben is a svéd titkosszolgálat megfigyelése alatt állt. A megfigyelési hullámok egybeestek a svéd szocialisták kormányzásával, és főként Olof Palme miniszterelnöksége idején (1969-1976, 1982-1986) csaptak magasra. Mint megfigyelt, csak utólag tudta rekonstruálni az eseményeket. 2010. június 24-én a svéd Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elutasította egy professzor, bizonyos Birgitta Almgren keresetét, ami arra irányult, hogy tegyék nyilvánossá az egykori Svédország keletnémet Stasi-ügynökeinek névsorát, és hozzá lehessen férni a dokumentumaihoz. Almgren azért szeretett volna hozzájutni a dokumentumokhoz, hogy tanulmányozza a hidegháború időszakát, és bemutassa a modern zsarnokság működését.(...)

Hagman 1963-ban mint diák a keletnémet kommunista rendszer ellen tüntetett, és Német ország egyesítéséért szállt síkra társaival. 1964-ben Hruscsov svédországi látogatására időzítve találkozókat és sajtótájékoztatókat szerveztek. Hagman ekkor került először a svéd titkosszolgálat látóterébe. Azzal gyanúsították, hogy erőszakos cselekményeket terveltek ki a szovjet főtitkár ellen, ami nem volt igaz. Kommunista lapok kémnek állították be, de leginkább az viselte meg, hogy »megrögzött jobboldali szélsőségesnek« minősítették, holott ő csupán kommunistaellenes volt. 2000-ben hallott utoljára a svéd titkosszolgálatról, de ma is harcol az igazáért.

A kommunizmussal való leszámolás mind időben, mind térben sokkal szerteágazóbb, mint sokan gondolták. A múlton való átlépés jórészt azon múlik, hogy mikorra leszünk képesek megszabadulni a kommunizmus tudományosnak beállított ábrándjaitól és az egyén szabadságát, s így felelősségét viszonylagossá tevő felfogástól.”