„Nincs és nem is volt más alternatíva, mint a jobboldal. Végre magára talált a magyar társadalom döntő többsége. Ez remélhetőleg tartani fog legalább huszonnégy évig, azaz hatszor négy évig húzódó ilyen választási győzelemre számíthatunk. Mert csak a jobboldali, konzervatív, polgári erők képesek ezt a romba döntött, önbecsülésben megalázott országot rendbe tenni. Talán felocsúdnak azok a szabadelvű, szociálisan érzékeny baloldali emberek is, avagy a hazájukat becsülő liberális értelmiség egy része, akik az elkövetkezendő évtizedek építő munkájába bekapcsolódnak, s szándékuk, céljuk nem a rombolás, hazájuk kiárusítása lesz. (...)
Most, hogy az önkormányzatok is újra narancsba borultak, a »bűnös főváros« is észre tért, innentől kezdve a Fidesz–KDNP-pártszövetségnek óriási a felelőssége. Az elkoszosodott, az elhanyagolt, a kolduló hajléktalanokkal teli Budapestből ismét élhető világvárost kell teremtenie. Száműznie kell a közéletből, a hivatalokból a korrupciót, a mutyizásokat, a »Nokiás-dobozokat«. Az önkormányzatoknak és természetesen a Fővárosi Önkormányzatnak ismét szolgáló, az emberek ügyeit intéző hivatallá kell válnia. Tarlós Istvánt, aki négyszer mérette meg magát sikerrel Óbuda-Békásmegyer polgármestereként, éppen a tisztakezűségéért, a szolgáló polgármesterségéért becsülték az emberek. Budapestnek ilyen emberre van most szüksége – rendteremtő, építkező főpolgármesterre. Bár Demszky Gábor volt főpolgármestert közismert károkozásai ellenére ötször szavazta meg a főváros lakosainak többsége, Tarlós István főpolgármesternek viszont egy ezreléknyi bűnbeesést sem bocsátanának meg az emberek. De ez így van rendjén, mert a keresztény gondolkodású embereknek morális kötelezettségei vannak másokkal szemben.”
