„4. Amikor kiderült, hogy az Alkotmánybíróság az ezekhez képest jelentéktelennek számító költségvetési tételű 98 százalékos adó kapcsán alkotmányellenességet állapított meg, a Fidesz joggal számíthatott arra, hogy az erre az évre tervezett, válságadókból és magánnyugdíjpénztári befizetésekből származó költségvetési bevételek is veszélybe kerülhetnek, ha az Alkotmánybíróság dönt majd ezekben a kérdésekben.
Kérdés: jól mérte-e fel a helyzetet a Fidesz. Szerintem: igen.
5. A Fidesz úgy döntött, hogy számára fontosabb gazdaságpolitikai terveinek a megvalósítása, mint az, hogy a korábbi álláspontjának megfelelően tiszteletben tartsa a bíróság határozatát. Kihasználva, hogy a 98 százalékos adó mellett erős érvek hozhatók fel, ennek a kérdésnek az ürügyén támadást intézett az utólagos felülvizsgálat általános jellege ellen. Azaz: a Fidesz nem vállalta annak kockázatát, hogy esetleg át kell alakítania gazdaságpolitikáját, hanem inkább az Alkotmánybíróság kiiktatását határozta el.
Kérdés: helyes döntés volt-e ez. Szerintem: nagyon nem.
6. A kormánytöbbség a hatályos alkotmány szerint jogosult az alkotmány megváltoztatására, azaz akár az Alkotmánybíróság átalakítására, jogköreinek megnyirbálására is. A döntés törvényes lenne, viszont ellentétben áll azzal, amit a Fidesz korábban ebben az ügyben képviselt.
Kérdés: nem vet-e fel hitelességi problémákat az eljárás. Szerintem: igen, felvet, ahogy azonban az is - más formában - felvethetne, ha a Fidesz a gazdaságpolitikában venne éles kanyart.”