„Pintér Sándor azon miniszterek közé tartozik, akik határozott koncepcióval láttak munkához. Kicsit sem bizonytalankodva. (Igaz, a feszítő helyzet, a bűnözés súlyos eluralkodása némely országrészeken kevéske esélyt sem adott a feladatok félreértésére, elodázására, vagy a kampányban könnyelműn üzent két hét alatti rendbetételre.) Az új kormány hivatalba lépése óta kicserélődött a rendőrség vezérkara; szabálysértések orvoslására bevezették az elzárás intézményét, döntőképes helyzetbe hozták a bírósági titkárokat; visszaállítani tervezik a rendőrségen belüli ellenőrző mechanizmust; és 2012 nyaráig 4500 fővel növelik a rendőrök létszámát.
Pintér megy előre, mint a buldózer, csak a célt látja maga előtt, a rend minden áron való helyreállítását, jogvédő legyen a talpán, aki utoléri, s képes bebizonyítani voluntarizmusának kártékony voltát.
Itt és most van. A huszonnegyedik óra. Amikor vissza kell adni a hitet az állam cselekvőképességében, a bűnre vetemedő megbűnhődésében, a tisztességgel előállított tulajdon védelmében, a bűnüldözők feddhetetlenségében. Az elmúlt nyolc évben ugyanis mindez köddé vált.
A szakértői kormányzás liberális mítoszával együtt. Merthogy 2002 óta a progresszióval, felvilágosultsággal és európaisággal azonosított öntelt mantra nem előrevitte, de súlyos válságba lökte, szétzilálta az országot. Gazdaságilag épp úgy, mint morálisan - és káoszt szült.”