„– Lehet, hogy egy ilyen szekularizált világban meg sem hallgatják a pápát?
– Nem hiszem, hogy így lesz. Még ha az újságok sokszor kritikusak is, és a katolikus egyházzal szemben álló újságírókat szólaltatnak is meg, hűségesen tolmácsolják majd a Szentatya szavait. Ezek a szavak a rádió és a televízió segítségével eljutnak majd Skóciába is. A pápát a nemzetnek oly sok mindent nyújtó keresztény hagyomány tekintélyes képviselőjének tartják, és ezért meg fogják hallgatni.
– Mit várnak XVI. Benedek pápa beszédeitől?
– A pápa képes arra, hogy megmutassa nekünk: a hit mindenki számára ajándék. Napjaink racionális világában furcsán tekintenek a hívő emberekre. Remélem, hogy a pápa, aki nagyon szépen beszél Istenről, hatással lesz majd a fiatalokra. Reménykedem abban is, hogy néhányukban felébreszti majd a papi hivatást is. Anglia és Wales érseke, Vincent Nichols azt nyilatkozta, hogy ez a látogatás új szakaszt nyit meg a szigetország és a pápaság kapcsolatának oly hosszú és összetett történetében.
– Mi a jelentősége annak, hogy a pápa elsőként a királynővel találkozik?
A pápa és a királynő egykorúak, a királynő vallásos. Immár ő az egyetlen közszereplő, aki karácsonykor a néphez szóló üzenetében Jézus Krisztusról beszél. A skótok számára szimbolikus jelentősége is van ennek a találkozásnak, mert a skót katolikusok, az angolokkal ellentétben, nem sokat adnak a koronára.
A nyugati és középső – az ír bevándorlástól leginkább érintett - vidékek katolikusai kicsit mindig úgy érezték, hogy az állam nem veszi őket figyelembe, mert idegenek, ír gyökereik vannak, kirekesztettek. Ezért mindig is republikánus érzelmeket tápláltak magukban. Számukra különösen fontos, hogy a pápa találkozik a királynővel, mert ez nyilvánvaló jele annak, hogy az egyház és az állam között kiváló a kapcsolat.”