„Vajon hogyan lehet a minden állam biztonsága szempontjából elengedhetetlen kül- és belbiztonsági szervezeteket ellenőrzés alatt tartani, s megakadályozni, hogy a politika instrumentalizálja őket? Ez a kényes téma óriási vitát váltott ki az Egyesült Államokban, amikor kiderült, hogy a CIA vezetése készséggel aládolgozott az iraki háborút a nemlétező tömegpusztító fegyverekre hivatkozva megindító Bush-kormányzatnak.
De ezekkel a dilemmákkal Magyarország is küzd. Nem tudjuk, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatallá átnevezett belső elhárítást az elmúlt években milyen játszmákba sodorta bele a politika - máig nem világos például a cigánygyilkosságok idején tanúsított toporgás oka. Ráadásul sajtóértesülések szerint a romákat ölő kommandó egyik tagja a katonai elhárítás kapcsolata volt. Most kiszivárgott vallomása szerint még a gyilkosságok idején is felkereste korábbi tartótisztje. Jóllehet, a Honvédelmi Minisztérium cáfolta, hogy a bűncselekmény idején a Katonai Biztonsági Hivatal érintkezésbe lépett volna a gyanúsítottal, pontosan az elmúlt évek titkosszolgálatokat érintő zavaros ügyei (például az UD Zrt. esete) miatt az emberben maradnak kérdőjelek.
Pedig ez a bizonytalanság romboló: egyetlen egészséges demokrácia sem gyanakodhat titkosszolgálataira. Bármennyire is furcsán hangzik a titok világával kapcsolatban, némi nyilvánosság szinte elkerülhetetlen. Erre jó példa az amerikai honlap, s egy kis feltáró munka ráférne Magyarországra.”