Mindenki nyer?

„Az MSZP leginkább a vártnál is nagyobb kudarc elkerülését tűzheti ki célul: a szocialisták számára egyértelmű csalódás lehet, ha nem tudják legalább megismételni az áprilisi teljesítményüket – arra egyáltalán nincs esélyük, hogy a 2006-os, amúgy komoly vereségükkel végződő voksolásra emlékeztető számok szülessenek. Ehhez arra van szükségük, hogy a fővárosban és a nagyvárosok többségében megtartsák második helyüket, illetve néhány nagyobb helyen (pár budapesti kerületben és legalább egy vagy két megyei jogú városban) polgármesteri győzelmet arassanak – feltehetően testületi többség nélkül.

Az egyelőre jelöltállítási gondokkal küzdő LMP sikere egyértelműen az áprilisi eredmény túlszárnyalása lenne. Nem csupán a fővárosban, ahol legjobb eredményüket elérve közel 13 százalékot szereztek, hanem vidéken is. Polgármesteri pozícióra – nagyvárosi szinten - reális esélyük nincs, viszont az nem elképzelhetetlen, hogy néhány helyen a képviselőtestületekben a mérleg nyelve szerepébe kerüljenek – azaz nélkülük ne legyen meg a többség. Hasonló helyzetben van a Jobbik is, azzal a különbséggel, hogy számukra nem a főváros, hanem Északkelet-Magyarország lehet a legjobb vadászmező – egyben pedig a legfontosabb mérce. A Jobbik néhány polgármesteri helyre sem esélytelen, alapvetően azonban náluk is elsősorban áprilishoz viszonyítva lesz érdemes vizsgálni a megyei és települési eredményeket.

A Fidesz minden bizonnyal elsöprő győzelmet arat, 2006-hoz képest is tovább erősödve az önkormányzatokban, kudarcról tehát nem valószínű, hogy lehet majd velük kapcsolatban beszélni. Nem mindegy azonban – ettől függ a siker mértéke -, hogy ez az előrelépés mekkora lesz, ebből a szempontból pedig különösen a billegőnek gondolt települések lehetnek izgalmasak: elsősorban a fővárosi közgyűlési abszolút többség kérdése és néhány kerület polgármesteri széke, továbbá például Szeged, Dunaújváros vagy Miskolc meghódítása.”