„A címbéli mondatot Szikora Róbert hivatásos zenész mondotta egy Heves megyében tartott közösségi napon, és jó, hogy mondotta. Tőmondat, nincsen benne jelző, határozó, nem valami bonyolult alárendelő szerkezet, így feltehetően a hívek is értik, emellett jól kifejezi a nemzeti együttműködési rendszer lényegét; ne legyünk meglepve, ha majd a preambulumba is bekerül. (...)
Augusztus 20-án a honvédelmin kívül semmiféle kitüntetést nem osztottak, és így volt ez rendjén. Hiába tiltakoznak a szocik, s mondanak olyat, hogy ez a honi tudósok és művészek, sőt a határon túli magyarok »ledegradálása«, ez volt az egyetlen ésszerű megoldás. Mert azt azért ebben az országban mindenkinek, még a szociknak is tudniuk illene, hogy ha egyszer alig két hónapja funkcionál a nemzeti együttműködés rendszere, akkor ennyi idő alatt a legodaadóbb kommandó se végezhetett a közhivatalok kipucolásával, sőt ennyi idő alatt még lajstromba se lehetett venni a kitüntetésre érdemes seggnyalókat, érdekembereket, neofitákat, az átállt kommunistákról nem is szólva, hogy stílszerűen, ám köcsögözés nélkül fogalmazzunk.
Hanem ez a gyurcsányozás. Hogy rég nincsen már ugyebár a Feri, ám ezek még mindig köcsögöznek, tolvajoznak, hazaárulóznak rendületlenül, úgy rettegik a Ferit, mint Kósa Lajos az intellektust, ennyire futja a szellemi potenciálból, miközben ősszel háromszáz forint lesz a kenyér; ezt a szociknál szebben senki se tudja megfogalmazni.”