„Magyarországnak most tényleg nincs szüksége ránk – ismerte el a francia Le Monde szombati számában az IMF hazánkkal tárgyaló küldöttségének vezetője azt, hogy az Orbán-kabinet rendelkezett és ma is rendelkezik olyan mozgástérrel, amelynek birtokában megalapozottan mondhatott nemet azokra a feltételekre, amelyekhez a valutaalap egy új hitel folyósítását kötötte. E feltételek közül pedig az volt a leghangsúlyosabb, hogy hagyjuk békén a bankokat. A pénzintézeti lobbi faltörő kosként tolta maga előtt az IMF-et, ám a számítás nem vált be. Nem sikerült elérniük azt, hogy helyettük ismét a magyar polgárok fizessék be a költségvetésbe a hiányzó kétszázmilliárd forintot.
Persze hiába az IMF és a bankok feltartott keze, a valutaalap szentsége előtt hódoló hazai vészmadárkórus változatlanul fújja a magáét. Már tragikomikus, ahogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain – a Le Monde-ban megjelenő nyilatkozattal egy napon – Bauer Tamás ismét a valutaalap haragjától félti a »nacionalista gazdaságpolitikát« gyakorló Magyarországot. Európa-szerte érik a fordulat, amiben mi most elöljárók vagyunk. A valóság messze elhaladt a saját dogmáikban vergődő és egy kaptafára jajongó liberális közgazdászok mellett, akiknek a segítségére már az IMF és a pénzvilág sem tart feltétlenül igényt.”