„A rendőrgyilkosság sem szárad egyetlen kormány lelkén se. Csakis azén a lényén, aki kezelte a fegyvert, aki ölt. Legalább ilyenkor, az ijedt, süket csendünkben merjük ezt bevallani.
Akkor is így van ez, ha ebben az évben a választásokig eltelt három és fél hónap alatt öt, utána, az újabb három és fél hónap alatt tizenkét rendőr elleni támadás történt. És akkor is, ha egyébként kétévente ha egy rendőrgyilkosságot kell tudomásul vennünk, most pedig az utolsó tizennégy napban hetente egyet.
Együgyű, mondhatni, szavazatszerző gondolkodás lehet csak képes arra, hogy ahány nagy nyilvános bűncselekményt elszenved a közösség, annyiszor kimatekozza, hogy ami a másiknál vagy épp itt van, az nem közbiztonság. Ne tegyük!”