„Miközben a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-t itthon csak a saját jó ízlése akadályozhatná meg a szabályok megváltoztatásában és az összes pozíció elfoglalásában, bénult ellenzéke erre akkor sem lenne képes, ha amúgy jobb állapotban lenne, az azért nem állítható, hogy nincs semmilyen ellensúlya a kormánynak. Az elmúlt hetekben az Orbán-kormány mozgásterét meghatározó tényezők közül kettő már be is mutatkozott: a valóság és a nemzetközi környezet. (...)
A forradalmi retorikát alkalmazó, a korábbi évtizedek politikájával gyökeres szakítást ígérő kabinet számára jelenleg vállalhatatlan lenne minden olyan intézkedés, amely akárhány másik pont mellé téve is egyértelműen ugyanolyan megszorításnak tűnne, mint a korábbi kormányoké. Egy ilyen döntésnek a politikai ára – ezt a 2006-os példa világosan megmutatta - végső soron a hitelesség elvesztése lehetne. A megoldás azonban ebben a helyzetben – s ez okozhatja a legnagyobb fejtörést - nem lehet csupán politikai: a kormány ugyanis a megállapodás elmaradása esetén kénytelen számolni azokkal a gazdasági kockázatokkal, amelyek egy megszorító csomag bevezetésénél is nagyobb politikai károkat okozhatnak.”