„De az épp hivatalba lépő hölgy nem elégedett meg a protestánshoz méltatlan szenteskedéssel. Elfogta a győztesek eufóriája, hogy mostantól fogva minden más lesz, éspedig úgy, hogy a britek minden széthúzáson felülemelkedve, mögé sorakozva együttesen építik a szebb jövőt. »Hadd mondjam el itt önöknek, az egész népnek, bárki bármely pártra szavazott is – toldotta meg az idézetet –, hogy a választások elmúltával mindannyiunknak össze kell fognunk, hogy együtt szolgálhassuk és erősíthessük azt az országot, melynek mindannyian büszke lakói vagyunk.«
Jó negyven évvel később egy másik választási győztes pontosította a thatcheri gondolatot. »Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat.« Mint valamennyien tudjuk, az idézet a »Legyen béke, szabadság és egyetértés« nevet viselő parlamenti határozatból való, amelyet a közhivatalokban kifüggesztenek. (...)
Ha azokra az időkre visszagondolok és a mai magyar idők dolgait terítem magam elé, azt kell hinnem, hogy se egy olyan elszánt ember, mint Thatcher, se Orbán nem gondolta egy percig se komolyan a békét és az egyetértést. Mindketten eljátszották az ájtatost, hogy aztán kímélet nélkül megcsinálják, amit elterveztek.”