„A köztársasági elnök megválasztásakor az MSZP rohamtempóban sietett Orbánék segítségére. Ahelyett, hogy egy valódi tekintéllyel rendelkező személyt vonultattak volna föl, vagy csendben hagyták volna, hogy a Fidesz magyarázkodjon övéinek Sólyom mellőzése miatt, előszedtek egy teljesen ismeretlen, Schmitt Pálnál jóval kevésbé megnyerő figurát, Bangkok Andrást, azt hiszem, akit ráadásul kedélyes pártállami ájer leng körül. Sikerült asszisztálni ahhoz, mintha ez a gyalázatos színjáték a legfőbb közjogi méltóság megválasztásáról szólt volna.
Persze a szocialisták vezérkarából ennél több nem nézhető ki. Az új parlament első időszakát értékelő sajtótájékoztatóján a párt frakcióvezetője aggályosnak nevezte a Fidesz hatalomgyakorlását. Aggályos? Hát, nekünk nem ez a szó jutott volna először eszünkbe, igaz, nem is álltunk volna ki pártelnöki kortesbeszédünkben csupa Fidesztől lopott ötlettel ékeskedni. Befejeztem, végül is mit várhatunk attól, akinek eddigi legemlékezetesebb politikai cselekedete az volt, hogy megborotválkozott. (Sok mindent elárul, hogy az új parlament egyetlen eredeti ötlete Gyurcsány környezetéből származik.)
Amennyiben Magyarországon nem politikai hiánygazdálkodás folyna, ahol is a pult alól előszedett portékáról akarnánk bebizonyítani, hogy hibátlan áru, hanem a tényleges keresletnek megfelelő terméket igyekeznénk előállítani, akkor a Fidesz nem juthatott volna a kormány közelébe sem. Az LMP meg a parlament közelébe sem. Az MSZP pedig az ország közelébe sem.”