Szocialista vuvuzela

„Most ettől a hamiskártyás játszmától, a kártyákat cinkelő Gyurcsánytól elhatárolódik a szocialisták zöme. Most erről szól a vuvuzela. A múltat végképp felejtenék, a kényes iratokból törölnék is. Mindenki másképp teszi.

Szili Katalin ismét arra vár, hogy felkérjék a táncra. Állítólag van mozgalma is, állítólag a baloldalt és a nemzetet is tisztességesen látja, és állítólag ezért tenne is valamit. S állítólag már nem is ő volt, aki végig kitartott Gyurcsány mellett…

Szanyi Tibor hangosan és látványosan teszi ugyanezt. Egyéniben lett képviselő, a szocialistáknál ma a kis siker is számít. Szanyi kapitány kormánykereket akar, vagy legalább valami hasonlót. Mindketten ígérik, velük jobb lesz. Velük jobban fog szólni a fröccsöntött baloldal. Többen megveszik.

Egyikük sem fog nyerni.
Minden marad a régiben. A Kiss Péterek és Lendvai Ildikók, ezen vagy más néven, megőrzik hatalmukat. Mesterházy Attila fiatalos mosolya az ő megfáradt, mindenkit túlélő vicsoruk. Vissza fog térni Gyurcsány is. Az ő kutyájuk kölyke. Kiegyeznek, így vagy úgy.

A szocialista vuvuzela tovább fog süketíteni. Mindaddig, amíg az MSZP még oly tisztességes szándékú jobbítói csak az elmúlt húsz év sikertelenségétől határolódnak el, s nem a bűneivel szakítanak.
Bűneivel és bűnöseivel.
Magával a Magyar Szocialista Párttal.”