„Bármilyen meglepő: ha rápillantunk Európa »hiánytérképére«, megállapíthatjuk, hogy a magyar költségvetési deficit a legkisebb a vén kontinensen. És ez így lesz valószínűleg jövőre is.
Mi mégis rettegünk a hiánytól.
Hazánkban jó ideje ez a gazdaságpolitikai alaptéma. A centrum. Az igazodási pont. A második Orbán-kormány első gazdasági akcióterve részint azért is született meg, hogy kezelni tudja a költségvetési hiány mértékét. Tudniillik az nem annyi lenne, mint amekkorát a költségvetési törvény rögzít. A világ – a befektetőkön és a nemzetközi hitelezőkön keresztül – figyel bennünket. Miután az előző két kormányzati ciklus alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikája folyamatosan emelkedő államháztartási hiányt, ezzel együtt – az idén tetőző – államadósságot produkált, a hitelesség visszaszerzése, a kölcsönök visszafizetése a polgári kabinetre hárul. Ha ugyanis az Orbán-kormány nem szerzi vissza Magyarország hitelességét, nagyjából végünk van. Nem a szó tartalom szerinti fordításában, hanem úgy: örökre belesimulhatunk a balkáni ország kategóriájába, amely nem tud úrrá lenni saját költségvetési problémáján, s állandóan külföldi segítségre szorul.
Ezen a helyen megfeddtük már azon fideszes politikusokat, akik nem is olyan rég meggondolatlan elszólásukkal meggyengítették a forintot, elbizonytalanították a tőzsdei folyamatokat, és növelték a gazdasággal kapcsolatos kockázati tényezőket. Most viszont jó hír, hogy az illetékesek – Orbán Viktor mellett Varga Mihály, Matolcsy György és Navracsics Tibor – kiállnak a fegyelmezett költségvetés, az átgondolt gazdaságpolitikai koncepció mellett.
Mert amit szabad Jupiternek – vagyis Európa más országainak –, nekünk nem.”