OMF (Oh My Forint!)

„A Fidesz-kormány kezdettől fogva Istenre alapította legitimitását, okkal feltételezhetjük tehát, hogy szakpolitikusai a dilettáns pápánál jóval professzionálisabb napi munkakapcsolatban állnak vele. Amikor pl. Szijjártó Péter azt tudakolta tőle, mekkora lehet a hiány, kifejezetten az Úr diktálta neki, hogy »egy százalékkal biztosan magasabb lesz, a kérdés az, hogy esetleg hárommal, néggyel, hány százalékkal lesz magasabb. Görögországban már eljött az igazság pillanata, Magyarország még ez előtt áll.« Ezután az Úr megelégelte a sok hülyeséget, és Varga Mihálynak már azt mondta, marad a mostani hiány, ne vicceljünk.

Isten előbb-utóbb mindig előkerül, ha bármilyen oknál fogva helyzet van (bár ha tényleg létezik, akkor valamit már tehetne az ellen, hogy bárki hiába a szájára veheti). Ám ha az elmúlt hetek történéseiről egyszerűen leválasztjuk a rárakódott retorikát, ideológiát és számos képzavart, akkor újra csak kiderül: nettó kormányváltás történt, semmi több, az ország helyzete előtt viszont igen tanácstalanul állnak, úgyhogy nem igazán kérdés, mi célt szolgál Isten nevének hiperinflációs használata. A kongó koncepcionális hiány leplezésére, a ráció helyett érzelmek és hitek kiszolgálására.

Nagyon valószínű tehát, hogy a kormányzat nem áll meg a »Vincit voluntas tua«, a »Soli Deo gloria« (Orbán Viktor), a »Cum Deo pro Patria et Libertate« (Schmitt Pál) vagy mondjuk az OMG (azaz Oh My God, ez volt látható mostanában a kormányzati portálokon) hirdetésénél, hiszen ez csak az első két hét, amiről beszélünk, hátra van még négy év, amit nyilván nem a Történelem Urának segítsége nélkül képzelnek el. Ő dönt az egykulcsos adóról, ő szabályozza a gázárakat, ő mondja meg, hogyan alkotmányozzunk, ő kommunikál velünk Szijjártó Péteren keresztül, és csak ő érti, miért kellett a szlovák választások előtt Ficót és Slotát megsegíteni. Övé a hatalom - a dicsőséget már, úgy tűnik, más söpri be.”