„Ami a számokat illeti, Magyarország nem Görögország.
A költségvetési hiánya nagyjából a fele Görögországénak. Fizetőeszközként nem eurót használ, így külső nyomásra leértékelheti valutáját, a forintot, ezzel növelve az exportot. A Nemzetközi Valutaalap segítségével pedig éppen egy költségvetési kiigazítás kellős közepén van, és ha kéri, kétmilliárd dollár áll rendelkezésére. (...)
Mindazonáltal, míg Magyarország Görögországhoz való hasonlítása elbátortalaníthatja a nemzetközi befektetőket, az összevetés belpolitikailag hasznos. Felkészítheti a vonakodó lakosságot, hogy keményebb költekezési visszanyesés következhet, másrészről erősítheti a kormányzat alkupozícióit, hogy keresztülvigye az adócsökkentést és más hiányfokozó intézkedéseket, amelyek serkenthetik a növekedést.
»Minden a növekedésről szól« - nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő.
Az efféle politikai játszmák könnyedén visszafelé sülhetnek el azáltal, hogy a befektetők elpártolnak a forinttól - amint ez a múlt héten meg is történt - és megtagadják a hiány további finanszírozását. (A legutóbbi kötvényaukciókon nagyon gyenge volt a kereslet.)
»Ha neokonzervatív bankár lennél, azt hihetnéd, hogy a leértékelés a cél. Ha pedig eladósodott vidéki kisvállalkozó, azt hiheted, hogy csökkenteni fogják az adódat, hogy kompenzálják a megnövekedett kölcsönök visszafizetését« - mondta Mark Pittaway, a nagy-britannia Open University történészprofesszora, a magyar politika és gazdaság szakértője. »Még egy tökéletes gazdasági helyzetben sem lehetne mindegyik igaz ezek közül, és ebből a felállásból sokan idegeskedhetnek még emiatt.«”