„A fanatikus publicista ismét előrukkolt egy gondolatkísérlettel. Eszerint Magyarországon »pártállam« épül. Indoklás: a jelenlegi kormányerő (mely önmagában is két, jól elkülönített pártból és egyéb szervezetekből álló pártszövetség) minden jelentős állami pozícióba »saját embereit«, olykor párttagjait helyezi el. A választási törvényt, a médiatörvényt módosítja, az alkotmányt újraírja. Megakadályozza külső erők részvételét a kormányzat ellenőrzésében minden lehetséges területen. A pártállam tehát azt jelenti, hogy egy pártszövetség tartja majd kontroll alatt az ország működését. (...)
A demokrácia éppen azt jelenti, hogy a többséget szerzett parlamenti erő meghatározza az állam életét törvényeken stb. keresztül. Ha a többség jelentős, a meghatározás is jelentős. Ha valaki ez ellen tiltakozik, annak két értelme lehet: kifogásolja jelentős politikai csoportok beleszólását a tényleges hatalmi-gazdasági-kulturális viszonyok alakításába; a másik: kifogásolja a liberális parlamenti demokrácia működését. Világos, hogy itt a másodikról van szó, mivel a mai kormányerőkön kívül nincs olyan jelentős politikai csoport Magyarországon, amely legálisan és legitim módon beleszólhatna a törvényhozásba. Vagyis a szerző a demokratikus jogállam eszméjével szemben hajtogatja azt, hogy »pártállam« épül mifelénk. Nem azok a demokrácia-ellenesek, akiket vádol, hanem az ő felfogása demokrácia-ellenes.
Erre bőven van példa az elmúlt nyolc évből. Amit a demokrácia nevében létrehoztak Magyarországon -- a cikkíró támogatása közben --, az egy olyan súlyosan korrupt, működésképtelen, csődbe vivő rendszer volt, hogy annak megváltoztatása elkerülhetetlen. Ezt talán a cikkíró is elismeri.”