A nemzeti kérdés két évtized magyar politikájában

„Ezzel állt szemben a magyar jobboldal, amely akkor, az 1994-es kormányváltás után már a Fidesz vezetésével egészében képviselte azt az álláspontot, amit az első alapszerződések idején még csak az MDF Csurka-féle szárnya és a Kisgazdapárt képviselt: a beneši dekrétumok felvetésének politikáját, az alapszerződések elutasításának politikáját. Még ellenzékben hozzák létre a szocialista-szabaddemokrata kormánnyal szemben a Magyar Állandó Értekezletet, amelyet azután, kormányra kerülve, a Fidesz vezette kormány intézményesített: ez a magyar állam és a kisebbségi pártok, szervezetek közötti közjogilag intézményesített kapcsolatot jelenti; majd jött a státusztörvény, ami a szomszéd országokban élő kisebbségi magyar személyek és a magyar állam intézményes kapcsolatát jelenti. Mindez teljesen ellentétes a szocialista-szabaddemokrata koalíció által képviselt iránnyal. Ez a törvény az európai intézményekben, az úgynevezett velencei bizottságnál megbukott, és Magyarországot arra kényszerítették, hogy több lépésben lényegében üresítse ki a törvényt. Nem tehetett mást, a román és a szlovák diplomácia ezt elérte.(...)

Kettős állampolgárság mint a kisebbségi kérdés kezelése azonban csak a Balkánon van. Ennek a hátrálási folyamatnak volt a végpontja az, ami most, az elmúlt két hétben történt. A Fidesz és a Jobbik törvénybe iktatta a maga parlamenti többségével a kettős állampolgárságot. Ez a kettős állampolgárság teljesen ellentétes az Európában elfogadott nemzetközi normákkal. Igaz, hogy kettős állampolgárság sokfelé van, mint a migráció, a családi kapcsolatok, a munkavállalás, az emberek mozgásának a velejárója. Kettős állampolgárság mint a kisebbségi kérdés kezelése azonban csak a Balkánon van. Olyan dél-kelet európai átalakuló országokban, amelyek tulajdonképpen nem ismerik el az adott etnikum határok általi megosztottságát: ez Románia, Szerbia és Horvátország esete. Máshol, Nyugat- és Észak-Európában, ahol szintén van kisebbségi kérdés, ahol van autonómia, ahol vannak kisebbségi jogok, sehol sem az anyaország által felkínált állampolgárság jelenti a kisebbségi kérdés megoldását. A Fidesz és a Jobbik e kezdeményezése csak nemzetközi konfliktusokat gerjeszthet, és súlyos helyzetet teremthet Magyarország és szomszédai kapcsolatában. Hozzá kell tennem, hogy az eljárás mindenképpen ellentétes a magyar-szlovák és magyar-román alapszerződéssel is, de meggyőződésem szerint a törvény tartalma ellentétes a nemzetközi normákkal is.”