Szó sincs blöffízű kampányfogásról

„Komoly szakértő nem nyilatkozott negatívan a javaslatomról. Az arról szóló megvalósíthatósági tanulmányt a Városkutatás Kft. készítette a városházának, a főváros megrendelésére. Az, hogy ilyen vehemens politikai reakciókat váltott ki a bejelentésem, természetes, de nem normális. Számítottam olyan felhangokra, mint a VEKE, a Fidesz ifjúsági szervezetének reakciója, de érdemi ellenérveket ők sem tudtakmondani.

Az ellenzéki megszólalók, beleértve az LMP-t is, nem mondtak egyetlenegy épkézláb mondatot, mi valójában az ellenérvük. A programom legfontosabb eleme a város élhetőségének megteremtése. Évtizedek óta folyik a diskurzus, mindenki a zászlajára tűzi, hogy javítja a budapestiek életminőségét, de ezek a viták nem vittek közelebb a megoldáshoz, nem készült átfogó javaslat, program. A légszennyezettség kiváltó okait kell csökkenni, azaz a gépjárműforgalmat. Naponta 500 ezer autó közlekedik Budapesten, ennek a fele az agglomerációból jön be, másik fele a belvárosba igyekszik. Az eddigi lépések során elfogadtuk a főváros zajstratégiáját, elfogadtuk Európa egyik legszigorúbb szmogriadó-rendeletét, kiűztük a városból az áthajtó teherforgalmat.

A következő lépés lehet a személygépjármű-forgalom korlátozása. Ehhez természetesen javítani kell a közösségi közlekedés színvonalát: le kell cserélni az elöregedett járműparkot tiszta, klímás, új járművekre, lehetőleg a hazai ipart támogatva, emellett új járatokat kell indítani, a meglévőket sűríteni, csak így lehet vonzó az autós közlekedéssel szemben a közösségi közlekedés. Ehhez kapcsolódva a gyalogos közlekedést és a kerékpározást is kell fejleszteni, ezért a rendszer része a bérbiciklirendszer, amely nemcsak a belvárost, hanem egész Budapestet lefedné. Az autóforgalom korlátozása a feltételekhez kötött behajtási rendszerrel érhető el. A város felosztható zónákra – akár a városhatártól, akár a Hungária gyűrűtől befelé –, ahová a legjobban szennyező járművek nem vagy csak a díj ellenében – egy vagy két BKV-vonaljegy áráért – hajhatnak be.

A fizikai zónák mellett a gépjárműveket környezetterhelési szempontból besoroló megkülönböztetés és időzónák kialakítása a cél . Mindehhez egy elektronikus tájékoztató rendszer is kiépülne, mint az autópályákon. A meglévő P+R hálózatot több tízezer hellyel kell bővíteni, az agglomerációban is, nem csak a külvárosokban. A felszabaduló sávokon buszsávot vagy kerékpárutat lehetne kialakítani, ettől komplex a rendszer.”