„Szögezzük le: sem az oktatási ombudsman, sem a rendőrség statisztikái nem utalnak arra, hogy az iskolai erőszak méretei valóban mindennél előbbre való törvényhozói fellépést sürgetnének. Az a tény tehát, hogy a Fidesz–KDNP az új kormány egyik első feladatának tartja, hogy a tanárokat mint közfeladatot ellátó személyeket a büntetőjog eszközeivel fokozottabban védje, elsősorban jelzés.
Szimbolikus gesztus, amely látványos intézkedésben fogalmazza meg a liberális oktatáspolitikával való szakítást. Az oktatási terület kijelölt irányítója, Hoffmann Rózsa már írói munkásságában is világossá tette, hogy az iskolarendszer javításának kulcsa az ő szemében a rend és a fegyelem „helyreállítása”. Egy ilyen irányú változás pedig mi mással vehetné méltóbban kezdetét, mint azzal, ha a fenyegetőző, csapot lóbáló szülő vagy diák tettéért a korábbinál szigorúbban lakol.
Más kérdés persze, hogy a rend és a fegyelem valóban gyógyír-e. Garantálható-e, hogy helyreáll a világ rendje, ha rendőr viszi el az iskolafolyosón ágáló szülőt, vagy ha már elemiben is megbukhat a büdös kölyök, illetve ha számjegyet írnak majd a bizonyítványába értékelő mondatok helyett?”