A Trianon-paradoxon

2010. május 31. 19:43

Erre a törvényre az égvilágon semmi szükség nem volt. Az összetartozást nem deklarálni, hanem dokumentálni kellene.

2010. május 31. 19:43

Noha a törvényhozás a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét, semmi kétség, hogy akik a törvényjavaslatot megszavazták, Trianon-gyásznapról döntöttek, megvalósítván az új kormány szimbolikus politizálásának (kettős állampolgárság, nemzeti együttműködés rendszere) tételét.

Erre a törvényre az égvilágon semmi szükség nem volt. Nem csak azért nem, mert a szomszédaink zöme Trianont nem gyászként, hanem igazságtételként élte illetve éli meg, hanem azért sem, mert az összetartozást nem deklarálni, hanem dokumentálni kellene.

Például azzal, hogy a nemzeti színekbe burkolózó magyar mezőgazdasági munkáltatók nem "románozzák" napestig mindazokat a magyar "testvéreiket", akiket alkalmi munkákra szerződtetnek. Például azzal, hogy rámutatunk: a határon átívelő vérségi kapcsolat önmagában jelenleg nem akadálya annak, hogy valaki jó magyarként éppenséggel ne "alávetett", hanem vezető szerepet játsszék akár Románia akár Szlovákia politikai életében. Nem szimbolikusat, hanem valódit. Az "egységes magyar nemzettől" teljességgel elkülönültet. Mert aki Bukarestben miniszterként, képviselőként romániai adótörvényekről vitatkozik, szavaz és dönt, annak sok minden megfordul a fejében, csak épp az nem, hogy ő magyarként, egy "egységes nemzet tagjaként" politizál.

Itt mutatnék rá egy paradoxonra. Orbán Viktor a hét végén Kötcsén arról értekezett, hogy Magyarországon nincs nemzeti egység, viszont lehetséges a nemzeti együttműködés. Ezért is fogadott el a törvényhozás nyilatkozatot „a nemzeti együttműködés rendszeréről". Na mármost, ha idehaza sincs nemzeti egység, akkor hogyan volna - a gondolkodások, meggyőződések, szocializációk sokfélesége folytán - "a több állam fennhatósága alá vetett" és a honi magyarok között?

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
red label
2010. június 01. 10:33
Acél(Appel)Endre mikor dugulsz már el???????
teglagyarimegallo
2010. június 01. 09:50
"Mert aki Bukarestben miniszterként, képviselőként romániai adótörvényekről vitatkozik, szavaz és dönt, annak sok minden megfordul a fejében, csak épp az nem, hogy ő magyarként, egy "egységes nemzet tagjaként" politizál." Kérdezte már Markó Bélát? Annyira bírom, hogy az ilyen Aczél Endrék mindent tudnak, és mindent jobban tudnak.
orion
2010. június 01. 09:14
Az összetartozást "dokumentálni" kellene? Hát arra ott az állampolgársági törvény (dokumentál: adatokkal igazol, hitelesít). Ebben a szövegkörnyezetben én biztos nem a "dokumentálni" szót használnám, hanem a magyar megfelelőjét, a "hitelesíteni"-t, sőt inkább a "hitelessé tenni" összetételt. Persze, ez csak apró megjegyzés, a fősodorban az van, hogy én ilyen cikket sohasem írnék. Ergo, nem vagyok egy aczélendre. És én ennek nagyon, nagyon, nagyon (a végtelenségig) örülök!:)) Nem, mintha ezt nem tudtam volna eddig is.... Nem mellékesen én is rámutatnék egy nem-paradoxonra:nyilvánvaló, hogy Aczél úr nem érti a magyar nemzeti összetartozás fogalmát, a minden magyart összefogó misztériumot, ha ezt az országon belüli ellentétekkel hasonlítgatja össze(amely ellentétek feloldására készül a nemzeti együttműködés); a zsigeri elutasítást az ebben szereplő szervei indukálják, úgymint szív, vér, elme. Amelyek megint nyilvánvalóan máshova húznak. A lábai is megindulhatnának arrafelé!
marós
2010. június 01. 08:20
Te hülyegyerek, a magyarságnak (15 millíó ember) nem kell emlékezni a sorsfordító tragédiájára, akkor analóg módon, de nem egyetértve vele, azokkal azonosulsz, akik a zsídóság tragédiájára sem akarnak emlékezni?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!