„Tisztelt Országgyűlés!
A kampánynak vége – mostantól más beszédmódra van szükség. A választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el.
Tisztelt Képviselők!
Önök hamarosan leteszik az esküt. Ezzel új minőségbe lépnek át: az államhatalom gyakorlói lesznek; mondhatnám személyükben állami szervvé válnak. Belépnek a pártok és az állam viszonyának összetett rendszerébe. Az Alkotmány parancsa szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket nem egy település vagy foglalkozási csoport, hanem »a köz érdekében végzik«, azaz szabad mandátumuk van. A szabad mandátumot a modern parlamentekben ugyan korlátozza a frakció-fegyelem. De végső garanciaként az alaptörvény a képviselő lelkiismeretét teszi meg legfelsőbb fórumnak, és a mérce – ahogy az Alkotmány indokolása megnevezi – a nemzet szolgálata.
Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak, nem alkotmányjogi előadást tartok. A hosszú kampányidőszak kényszerűen az egyes pártok útjáról szólt az államhatalom és a kormányzati hatalom felé. Ennek érdekében a kampány tematikája is aggasztóan beszűkült. Mindezzel a részlegességgel és egysíkúsággal szemben arra szeretnék most, az induláskor rámutatni, hogy az Országgyűlés az egész ország gyűlése. Együtt van benne minden politikai irányzat, amely Magyarországon számottevő támogatottságot élvez. Különböző formákban mindegyik részese a hatalomnak, és minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa.
A kormányzati felelősség körét, és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni, s megkülönböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget. A demokrácia szabályai szerint ugyanis a többség dönt: a kormánytöbbségnek különleges feladata és felelőssége van, méghozzá a kormányzással összefüggő kérdésekben. Ez az a terület, ahol többnyire a konkrét intézkedések születnek, ahol a »kivitel módja« eldől. Például hagyományosan a kormány és parlamenti többségének ügye a költségvetés, amelybe még népszavazás sem szólhat bele, s az alkotmánybírósági kontroll is néhány elvi kérdésre szorítkozhat csak. Azonban az Országgyűlés közös felelőssége nem kisebb súlyú. Ide tartoznak az alapkérdések, amelyeket az Alkotmány szerint csak minősített többséggel lehet szabályozni. Elsősorban az Alkotmányt védi ilyen különleges minősített többségi követelmény. Az államszervezet és az önkormányzatiság alapkérdései azonban éppúgy csak az ellenzék egyetértésével szabályozhatók.
Az Országgyűlés közös felelőssége az említett alkotmányi követelmények mellett mindenekelőtt az alapos, tárgyszerű vitára, az érvek valódi mérlegelésére vonatkozik. A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés. Volt már erre példa a rendszerváltás után.
Most, hogy a választási harc elült, néhány erre alkalmas, sőt szerintem szükséges témára hívom fel a Tisztelt Országgyűlés figyelmét. Ilyen ügy a környezetvédelem, és a jövő nemzedékek iránti felelősség. Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát. A külpolitika hétköznapjai a kormány cselekvésére tartoznak, de egy, az új feltételekhez igazodó, hosszú távú törekvéseiben konszenzusos, világos külpolitikai irányvonal az Országgyűlés felelőssége is. Európai Uniós tagságunk most kezd majd beérni. Az Unió hosszabb léptékű tervezéséhez, működésének ritmusához az egész Országgyűlésnek alkalmazkodnia kell. Hasonlóan fontos, oszthatatlan felelősség a kultúra és a tudomány sorsdöntő fontosságának érvényesítése.
Az Országgyűlés felelőssége nemcsak a törvényhozásra vonatkozik, hanem a saját működésmódjára is. Nemrég Drezdában láttam a tartományi parlament új épületét. Az ülésteremnek körös-körül üvegfala van; az utcáról mindenki láthatja, mi történik odabent. Az átláthatóságnak ez a kifejezése talán túlságosan naiv-közvetlen, de üzenete semmiképpen sem az. A parlament a nyilvános politikai vita kitüntetett színhelye és alkalma. Ezen a fórumon meg kell jelennie az országot érintő minden fontos ügynek, így azoknak is, amelyek a kampányból kimaradtak. A nyilvánosság kötelez: a méltányos és érvelő vita a választók megbecsülése is. A médiának pedig kulcsszerepe van abban, hogy az emberek a parlamentben történteket valódi jelentőségük szerint ítélhessék meg.
A politikai diskurzusnak nemcsak a tartalma fontos. A képviselők, ha akarják, ha nem, példát mutatnak. Magatartásuk nagy hatással van az állam és a politika megítélésére, a demokráciáról alkotott közvéleményre.
Tisztelt Országgyűlési Képviselők!
Ellentétben a kampány által sugallt szimpla hatalmi logikával, az alkotmányos állam a kölcsönös ellenőrzés és egyensúlyok kifinomult és bonyolult rendszere, s ezek a parlamenten kívül is, és azon belül is hatnak. Például adott esetben a frakciók a pártok ellensúlyai lehetnek; a kormányoldalon belül pedig a kormányfő további egyensúlyként szerepelhet.
Ami a külső egyensúlyt illeti, a pártok által meghatározott Országgyűlés és az ún. független szervek viszonyáról külön szólni kell.
A független szervek ugyanis alapvetően mások: ezekben pártpolitikai befolyás nem érvényesülhet. Az Országgyűlés itt is nélkülözhetetlen: hatalommal csakis a népszuverenitást gyakorló képviselők ruházhatják fel a többi alkotmányos szervet. Elsőként e szervek – például az alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, a köztársasági elnök – és a parlament alkotmányos együttműködési kötelességét emelem ki, ami minden esetben eltérően érvényesül. Viszont nyomatékosan hozzá kell tennem, hogy az együttműködés alapja csakis a függetlenség közös, az alkotmánynak megfelelő felfogása lehet.
Tisztelt Országgyűlési Képviselők!
Az új parlament napirendjét, tudjuk, kezdetben sürgős tennivalók fogják uralni. A köztársasági elnök ezekben az ügyekben annyit tehet, hogy továbbra is minden hatáskörével elősegíti, hogy a szükséges intézkedésekre minél előbb sor kerülhessen. Mindemellett sose tévesszék szem elől a tágabb perspektívát. Felhatalmazásuk négy évre szól, ami jelentős idő, és ez alatt szükség lesz méltányosságra és nagyvonalúságra is!
Ehhez a munkához kívánok Magyarország új Országgyűlésének megfontoltságot, emelkedettséget és sok sikert!”