Egy mondat a zsarnoksághoz

„Még mindig vannak emberek, akik felhőtlenül örülnek a Fidesz kétharmados győzelmének, és még mindig nem vették észre, a nem is lopakodó, hanem nyíltan és agresszíven nyomuló önkény és elnyomás jeleit, amit a Fidesz nem ígért meg, persze hogyan tette volna, hisz nem is volt programja, de minden gesztusával, országromboló, haladást tagadó tettével jelzett és előkészített, s most, a demokratikus kontrollt semmibe se vevő, maga alá gyűrő túlhatalma tudatában megvalósít és kiteljesít, amiből csak afféle kóstoló volt az 1998–2002 közötti rettenet, amikor csak háromhetente ülésezhetett a parlament, és egyetlen vizsgálóbizottság megalakulását sem szavazták meg, jóllehet, később diadalmaskodott a demokrácia azáltal is, hogy a minden héten ülésező Országgyűlés a tehetséges és hivatott kormány minden egyes előterjesztését csont nélkül megszavazta anélkül, hogy a legkevésbé vacillált volna annak értelmén és lehetséges hatásain, ráadásul egyáltalán nem gördített akadályokat a vizsgálóbizottságok megalakulása elé, hanem jó érzékkel hol bojkottálta, hol szabotálta azok munkáját, ahogy az egy haladó baloldalihoz illik.”