„Orbán Viktor, aki kormányon még pontosan tudta (és vallotta), hogy a legális kampánypénz-limit emelésére van szükség, pár évvel később olyan demagóg szöveget nyom, hogy: "Mindenki torkig van azzal, hogy a politika túl sokba kerül, sokan felesleges pénzkidobásnak tekintik, időnként okkal, a reklámok pedig idegesítőek, és ráadásul legutóbb még csapdát is állítottak velük". Ezért szerinte "a reklámokat ki kell tiltani a politikai életből. Azért van itt a lélektani pillanat, mert 2006-ban megtanulták az emberek, hogy a reklám nem a tájékoztatást szolgálja, hanem manipulációs eszköz, és valójában csőbe húzzák vele a szavazókat. Ezért javaslom, hogy a tévé-, rádió-, óriásplakát-reklámokat a jövőben tiltsuk ki a politikai kampányokból."
Hogy ez nettó baromság, annak részletezésére nem pazarolnék tárterületet, mivel két éve tételesen levezettem már. De annyiban muszáj újra felvenni a szálat, hogy ez a populista érv ismét előkerült. Mégpedig a fent taglalt - elbukott - indítvány Fidesz általi megtorpedózásában. Jelesül, hogy a párt nézőpontja szerint: "nem az a helyes út, ha ötszörösére növeljük az elkölthető pénzek nagyságát, hanem ha nemzetközi példák alapján inkább mérsékeljük a kiadásokat. Rövidítsük le, és tegyük olcsóbbá a kampányt - erre irányult az a törvényjavaslat, amit benyújtottunk az Országgyűlésnek". Ez hazugság. Vagy döbbenetes populista rövidlátás. Mindenképp az, bármelyik párt mondja is épp.
Olcsó kampány nincs. Vagy ha papíron van is, a gyakorlatban híg a leve és a pártfinanszírozási feketegazdaság büdös leheletét árasztja. Mindenki tudja: egy heteken át tartó, országos lefedettségű, profi pártkampány piaci ára a hivatalosan engedélyezett összeg többszöröse (de talán sokszorosa is). Tévékorban élünk, amikor öregedő lakosságunk nagyobbik része nyomtatott sajtóterméket már nem, online hír- és véleményterméket még nem fogyaszt. Ilyen felállásban a politikai tévéreklám betiltását köztudatba dobni valóságidegen demagógia.”