Az első téli olimpián 1924-ben Chamonix-ban 9 sportágban mérték össze az erejüket a hideget jól tűrő sportemberek. Mindössze 16 ország képviselői érkeztek Európa legmagasabb részére, az öreg kontinensen kívülről csak Kanadából és az Egyesült Államokból.
Magyarországot négy elszánt sportember képviselte, sífutásban és északi összetettben.
Az előbbiben a három induló közül Déván István 18 km-en, Németh Ferenc 50 km-en célba ért. Különösen az utóbbi óriási teljesítmény, mert több mint 6 órán keresztül harcolt az elemekkel. (A legutóbbi olimpián ebben a számban a győztese ideje: 2 óra 8 perc 22 mp volt.) Az északi összetettben viszont valamit félreérthettek versenyzőink, talán az egész sport lényegét. Ugyanis Háberl Aladár ugrott kettőt, de nem állt rajthoz futásban, Déván István viszont futott, de nem ugrott egyet sem. Szepes Béla volt az egyetlen, aki mindkét számban próbálkozott (ez az északi összetett lényege), ám csak egy sikeres ugrása volt, és futásban ugyanúgy nem ért célba, mint a „sima” sífutásban.
A síugrással sem minden lehetett egyértelmű ott, mert
50 évvel később elvették Thorleif Haug bronzérmét
, és nem doppingolás miatt. A norvég legenda mindkét futószámot, és az északi összetettet is megnyerte, és már 40 éve nem élt, amikor az ugrásban szerzett bronzérmétől megfosztották.
Az első nyári olimpiáról ismert a történet, hogy egy maratoni futó a táv egy részét lovasszekéren üldögélve (talán fekve?) teljesítette, és ezért diszkvalifikálták, de vajon
milyen bűne lehetett egy síugrónak, amiért 40 évvel a halála után kellett vezekelnie?
Mindenesetre a lánya nagyon korrekt módon 1974-ben átadta az érmet Anders Olsen Haugennek, aki Norvégiában született, ám 1909 óta az Egyesült Államokban élt, és annak az országnak a színeiben indult 1924-ben. Ezért az éremért utazott 86 évesen szülőföldjére, és még 10 éven keresztül csodálhatta azt kaliforniai otthonában.
Azért hulljon le a lepel az 50 évig tévesen számontartott eredményről is! 1974-ben, amikor az 1924-es olimpián szereplő, még élő norvég sportolóknak egy összejövetelt szerveztek, egy sporttörténész
hibát talált az ugrásokért kapott pontszámok összeadásakor.
Vagyis aki a csaló maratoni futó esetéhez hasonlóan arra gondolt, hogy esetleg Haugot egy madár repítette távolabbra Haugennél, az tévedett. Ennél kevésbé meseszerű a két síugró sztorija!