Feleljünk, egymásért!

Tart a 2022. évi népszámlálás, az adatgyűjtés révén pontos és részletes képet kapunk Magyarország népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. A részletekről Dr. Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökét kérdeztük. 

Mi népszámlálás legfőbb célja, miért kell időről-időre megadni az adatainkat?

A népszámlálás Magyarország legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtése, amely kiterjed a teljes népességre és az összes lakásra. A népszámláláson való részvételt törvény írja elő, de emellett fontos azt is belátni, hogy az adatszolgáltatás közös társadalmi érdekünk, közös ügyünk, hiszen a cenzus eredményei mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló társadalmi és gazdasági döntések, országos, regionális és helyi fejlesztések alapjául szolgálnak.

Az első népszámlálás 1869-ben volt, azóta nagyot változott körülöttünk a világ. Melyek azok a témák, amelyek azóta sem vesztették érvényüket?

Hazánkban az első, teljeskörű népességösszeírás 1784 és 1787 között volt, II. József rendelete alapján, azonban rendszeres, magyar irányítással végrehajtott népszámlálásokról valóban csak az 1869 óta beszélhetünk. A hazai népszámlálások valamivel több mint 150 éve alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kismértékben változtak. Fontos, hogy a népszámlálás adatai hosszú távon is összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kapunk Magyarország népességéről, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről.

Az adatszolgáltatás közös érdekünk, ezt sugallja az idei népszámlálás mottója is: „Feleljünk, egymásért!”, de állampolgári kötelességünk is. Mi történik, ha valaki elmulasztja?

A népszámlálásról alkotott törvény szerint a népszámláláson kötelező a részvétel. Aki a kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem teljesíti, 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. A KSH célja azonban nem a bírságolás, hanem az, hogy a lakossággal együttműködve sikeres népszámlálást hajtson végre.

Az elektronikus adatgyűjtés egyik legnagyobb előnye a gyorsabb feldolgozás. Mikor fogjuk megtudni a népszámlálás eredményeit?

Az első eredmények már 2023 tavaszán elérhetők lesznek, a részletes adatok publikálása pedig már 2023 őszén várható.

(X)

Fotók: KSH