Gyűlöletkeltés a tolerancia nevében

„Ha én roma vagy meleg lennék, biztosan megkérném Soros Györgyöt és a Nyílt Társadalom Intézet munkatársait, hogy velem kapcsolatban ne érzékenyítsék az embereket, nem szeretnék a politikai céljaik eszközeként áldozattá válni. És ezt tenném a magát függetlennek mondó, valójában ettől a szimbolikus balhéktól vezérelt politikai irányzattól ezer szálon függő balliberális lakájmédiával is. Ne segítsetek rajtunk, mert belehalunk!

Ha pedig Jeszenszky Géza helyében lennék, biztosan nem támogatnám ezt a politikai tábort.

Életem során hosszú ideig magam is hittem az érzékenyítő kampányokban. Elfogadtam, hogy akik ezeket szervezik, tudják, mit tesznek. Akkor az tűnt egyértelműnek számomra, hogy ami rám pozitív hatással van, az biztos mindenkire így hat. Nem vettem tudomásul, hogy más élethelyzetben lévő társadalmi csoportok eltérő tapasztalatokkal, ezért különböző véleménnyel állnak ezekhez a kérdésekhez. Naiv módon azt hittem, hogy egy-egy ilyen kampány képes komoly társadalmi feszültségeket orvosolni.

Amikor már nemcsak lelkes fogyasztóként, hanem belülről is megismertem azt a világot, ahol ezeket a kampányokat gyártják, illetve szintén közelről megismertem a kampányokban eszközként felhasznált áldozatok életét, akkor világossá vált számomra, hogy mindez sokaknak csak pénzkeresetet, a finanszírozóiknak pedig politikai machinációkat jelent.

Egyáltalán nem érdekli őket a cigányok vagy melegek helyzete! Ha érdekelné, akkor komoly energiákat és pénzt áldoznának a hatások vizsgálatára is, de pontosan tudom, hogy ezt soha nem tették meg. És ha érdekelné őket, akkor örülnének a javuló helyzetnek, a munkaerőpiacra bekerült romáknak, a biztonságban, kordonok nélkül megtartható Pride-nak. De nem örülnek a pozitívumoknak, sőt igyekeznek eltagadni azokat.”