A lázadást felzabálta a rendszer

Olvastam Leimeiszter kolléga kiváló írását a mainstream cégek népművelő tevékenységéről, melyben a szerző felteszi a kérdést, miszerint „várhatóak-e további, antropológiai és lételméleti megállapítások a piaci szereplőktől”?

A helyzet az, hogy már rég abban a korban élünk, amikor ezek a megállapítások nemhogy megtörténtek, de

Valamelyest erről szól a Greta-jelenség is, amibe igyekeznek mindent beledobni a mostanában legeladhatóbb szlogen, a környezetvédelem örvén – nézz oda, még a KDNP is erőteljesebben figyel a teremtett környezet védelmére –, a propaganda pedig úgy kutyul össze mindent, hogy észrevétlenül téged is berántson.

Tegyünk mellé LMBTQ-jogokat, némi antifasizmust – talán hamarosan tényleg terrorszervezetté nyilváníttatnak, God bless Donald Trump, ha megtörténik –; úgyszólván tehát mindent, amit manapság a progresszió örvendetesnek tart. Ez egy előre megkoreografált, minden lépésében kitalált terv, operettfigurákkal és gigacégekkel. Nota bene, Greta annál a szír kislánynál – emlékeznek, aki az ostromlott Aleppo pincéiből twittelt tökéletes angolsággal – is idegesítőbb termék.

Aztán itt van nekünk a lázadás része is, love is love, felszegett állú kiállás, küzdelem az elnyomással szemben, mi szem szájnak ingere. Csakhogy

és a nyugati világot az elmúlt 50 évben teljesen markában tartó kulturális diktatúrának. Kiáll az antifa, maszkos forradalmár a menet elejére és nem érti, mit keres a háta mögött a Coca-Cola és az Apple.

Kedves progresszív-újbaloldali forradalmárok, ti azért küzdötök, hogy eggyel több telefont és italt eladjanak az említett cégek. A profit elősegítői vagytok, a kapitalizmus lakájai. A multik hasznos idiótái. Azon multiké, akik amúgy a profit érdekében örömmel csicskulnak, lásd a világ bizonyos részein zokszó nélkül kivágott meleg jeleneteket a Queen-filmből vagy az Apple kínai és szaúdi trükközéseit.

 – mondta a filozófus, és ebben is mennyire igaza volt.

Ám visszatérve a multik hatalmának mibenlétéhez, csak a folyamatos és megállás nélküli befolyásolást látjuk, amit napról napra sikeresebben végeznek. Nem akarsz egy ápolatlan bunkónak tűnni, akit megvetnek a nők? Muszáj lesz ezt a dezodort választanod. Szeretnéd, hogy a barátaid legalább egy kicsit szeressenek? Meg kell venned ezeket a szarokat, hogy egészen biztos lehess benne. No és önmagában a gyermektelenség pártolásával, a szingliség dicsőítésével, az egyedül lenni jó hazug jelszavával mind azt pártolják, hogy megszerezd a szent és mindenekfelett szükséges Terméket. Ugyanis ha egyedül vagy, de minimum is gyerekek nélkül, sokkal többet tudsz magadra költeni, magyarán: nagyságrendileg több ostobaságot rád tudnak tukmálni.

Az elvi alapú és a profit érdekében végzett rombolás kéz a kézben jár, mindkettő részesül a másik érdemeiből, elégedetten lapogatják egymás vállát.

Hosszas évek komoly munkája van abban, ahogy már észre sem vesszük, miként befolyásolnak minket a szórakoztatóipari termékek, a használati tárgyak és a marketing. Dicsőítjük a tárgyakat, úgy és olyan formában, ahogy azt a PR elvárja. Teljesen önként vállaljuk ezt a sorsot és apránként formál át minket a propganda.

Nem magasröptű értekezésekkel és filozófiai távlatokkal, hiszen azokkal nem érnének célt. Éppen csak mindig átlépve a biztosnak hitt határt, miközben cinkosan összemosolyognak veled, hogy ez még belefér? Elfogadható, bevállalod?

majd még egyszer, de majd akkor is biztatóan mosolyognak, hogy engedd meg, csak még egyszer, jobb lesz a szagod és szebb a lakásod is. Cserébe nem kérnek mást, csak fogadd el addigi kultúrád, életelveid és életmódod rombolását. Mi ez egy új, divatos termék birtoklásáért cserébe?

Egyszer-egyszer nem jól mérik fel a viszonyokat, és abból keletkeznek olyan botrányok, mint a minapi; de azok sem jelentősek, mert a protestálókkal szemben legalább annyian dafke megveszik a terméket. És ilyen esetekre sok tucatnyi jut, amikor senki nem szól semmit.

Vesztésre állunk, mert a jelenlegi világ szabályrendszere nekik kedvez. Ezzel kénytelenek leszünk megalkudni.