Von der Leyen meghallotta, amit Magyarország mond

„Megelőlegezte a bizalmat a Fidesz-KDNP Ursula von der Le­yen­nek, az Európai Bizottság következő elnökének. Mely elképzeléseit találták meggyőzőnek?

Az első jelek nagyon biztatóak: első interjújában Von der Le­yen elnök asszony egy igazságosabb Euró­pai Unió mellett érvelt, ahol a tagállamokat tiszteletben tartják, és a jogállamiság nem egy politikai eszköz, hanem egy mindenkire vonatkozó, objektív fogalom. Nem mellesleg elnök asszony nagyszabású, átfogó programot hirdetett. Fontos, hogy az Európai Unió a globális világban meghatározó tényező legyen. Minden olyan kezdeményezés, amely erre irányul, támogatandó. A versenyképesség, a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozások támogatása, a kutatás-fejlesztés és innováció hozzá tud járulni ahhoz, hogy az európai érdekérvényesítés erős legyen, amely régiónknak is érdeke.

Európa biztonsága miként jelenik meg az elnök asszony programjában?

Ez is egy fontos tényező, a felelősség kérdése. Elnök asszony meghirdette az erős határok politikáját. Ez mindenféleképpen üdvözlendő, hiszen amit Magyarország lassan öt éve mond, az mára a bizottság jövőbeni programjává vált. Felelősek vagyunk tehát a kontinens biztonságáért, oly módon, hogy egyben szolidárisnak is kell lenni.
A biztonságot az Európai Unió külső határainak védelme, a Frontex szerepének növelése, az embercsempészekkel szembeni határozott fellépés tudja garantálni. Szolidaritást pedig az, hogy Európának feladata és felelőssége van a vonatkozásban, hogy a migrációt kibocsátó országoknak érdemi segítséget nyújtson. Olyan fejlesztési, együttműködési programokra van szükség, amelyek a nehézségekkel küzdő országok helyzetén tudnak javítani. Magyarország ezt mindenkor fontosnak tartotta, ezért is indulhatott meg a Hungary Helps program vagy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram. Számomra megtiszteltetés, hogy a Szegedi Tudományegyetemen magam is alkotója, közreműködője lehettem egyes nyugat-afrikai országokat érintő oktatási kezdeményezéseknek.

Mi várható a bővítés terén?     

Azt gondolom, hogy az Európai Unió hitelességéről van szó, amikor a bővítésről beszélünk. A tagjelölt országokkal komolyan kell venni a csatlakozási tárgyalásokat, örülni kell annak, hogy ezen országok az európai perspektívát tartják szem előtt. Gondolok itt elsősorban Szerbiára és Montenegróra, de ne feledkezzünk meg Észak-Macedóniáról és Albániáról sem. Ezen országoknak meg kell felelniük a csatlakozási követelményeknek, de politikai szándékra is szükség van mindkét oldalon. Üdvözlendő, hogy a közelmúltban Macron elnök belgrádi látogatásán is biztatást nyújtott a szerb vezetésnek, és Von der Le­yen elnök asszony is lándzsát tört a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektívája mellett.”